Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

elő) telekszintig hatoló helyszínrajz, részben pedig, mert a másutt az ilyfajta munkálatoknál alapul szolgáló, későbbi helyszínrajzok a szegedi Palánk esetében, sajnos, nemigen hasznosíthatók.22 1715-ben ugyanis a vár és a Palánk egyaránt megnagyob- bításra került, s ennek munkálatai során egész tömbök — s bennük fontos középületek — tűntek el a föld felszínéről, s a városnegyed topográfiai viszonyai jócskán megváltoztak. (Ekkor került például mostani helyére a város- és vármegyeháza, valamint a később elpusztult görögkeleti templom is.)23

A térképre vitelt egyébként is nagyban nehezítené az, hogy a telekkönyv közel sem tartalmaz minden, a Palánkban levő épületet. Rendre-sorra hiányoznak belőle a Szegeden szolgáló kamarai, hadbiztossági, élelmezési biztossági és hajózási hivatali tisztviselők lakóhelyei, sőt — néhány kivételtől (a városháztól, a kamarauradalmi kocsmától és a görögkeleti templomtól) eltekintve —, az összes hivatal- és középület

22 Vö. pl. Csongor Győző: Bállá Antal XVIII. századi szegedi kéziratos térképe. III. Vár és Palánk. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1970/1. Szeged, 1970. 213—225. 1.

23 Reizner J. i. m. I. 236. és III. (Szeged, 1900.) 30.1.

37