Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

Mint fentebb már említettük, az 1697. május 7. után kelt kamarai jelentések közel sem nyújtanak olyan bőséges tájékoztatást a Palánk viszonyainak újjárendezé- séről, mint azt egy ilyen megrázó csapás után, alighanem joggal, elvárhatnánk. Végül azonban mégiscsak a tűzvész „segített” hozzá, hogy az ottani településszerkezetről, etnikai és fogalkozási megoszlásról, sőt — bizonyos korlátok közt — a gazdasági-társadalmi rétegzettségről is egyedülállóan pontos és részletes képet nyerhessünk. Emlékeztetünk rá, hogy már a Schlick generális által kibocsátott, április 8-i rendelkezés is kimondotta: a Palánk településszerkezetét át kell alakítani. Az ide vonatkozó pontokból nem tűnik ki egyértelműen, hogy az egész városnegyed vagy csak egyes részek (a vár előtti és a sáncok melletti térség, illetve bizonyos foghíjak) telekviszonyainak átszabását tervezték, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a prefektúra és a hadbiztosság már ekkor fel kívánt állítani valamiféle nyilvántartást az állapotok rögzítése céljából. A tűzvész után Herdegen és Cometh sietett rámutatni, hogy a rendelet bizonyos pontjai most, az új helyzetben könnyen végrehajthatók lennének („ein undt andere dieser puncten, sonderlich wegen ordentlichen bauen bey itzigen standt der Pällänken gar leicht prosequirt undt vollzogen können werden“).20

A Budai Kamarai Igazgatóság, úgy tűnik, gyorsan beleegyezését adta, és így a kamarai tisztviselők már három héttel (!) a katasztrófa után hozzákezdhettek a telkek kiméréséhez és kiosztásához. E munkálat során keletkezett az a telekkönyv, amelyet a függelékben teljes terjedelmében közlünk, s amelynek eredeti német címe így tájékoztat létrejöttének körülményeiről:

„Grundtbuch,

so bey kayserlichen prefekturat und dreißigst ambt, den 12ten May 1697ten jahr, nach vorbeygangener feürs brunst in der Palanka, auß befelch der löblichen Ofnerischen Cammeral Administration aufgericht, beschriben vndt, wie nachuolgent, von vnß endeß unterschriebenen, als damahligen beambte ein- vndt außgetheillet; auch darauf die behörige hauß-brieffen extradirt worden. Actum Szegedin den ersten Juny

1697.“

(Bár a cím azt sugallja, hogy az egész telekkönyv egyetlen nap készült, nyilvánvaló, hogy a 497 telek fölmérése, kiosztása és a birtoklevelek kiállítása hosszabb időt — több napot, esetleg hetet — is igénybe vett. Ilyenformán a június 1-e a munka befejezésének vagy — esetleg — megkezdésének időpontja lehet.)

A Palánk 1697-ben kialakított új településszerkezetét több közel egykorú, de más okból felvett helyszínrajz is megörökítette számunkra. Ezekből már az első pillantásra megállapítható, hogy az új közlekedési vonalak kijelölésekor messzemenően eleget tettek az április 8-i rendelet kívánalmainak. A várral szemben egy körülbelül 50—80 öl széles beépítetlen térséget hagytak, s — legalábbis a helyszínrajzok tanúsága szerint — ügyeltek arra is, hogy a sánc és az ahhoz legközelebb eső házak közt megfelelő térköz maradjon. A tizenkét ház- (pontosabban: telek-) tömb — amelyeket a könnyebb áttekinthetőség végett mi láttunk el számozással — és a köztük húzódó hét utca ezek szerint az alábbi sémán ábrázolható :21

Felettébb csábító feladat lenne megkísérelni, hogy a telekkönyvben rögzített felosztást — legalábbis sematikusan — térképen is bemutassuk. Erre azonban egyelőre nincs lehetőségünk: részben, mert a felvétel korából nincs (vagy még nem került

20 Uo. 1697. Máj. Ma 37.

21 Az 1. jegyzetben idézett térképek alapján; vö. Eperjessy Kálmán: Szeged legrégibb látképe. Szeged, é. n. (A szegedi Alföldkutató Bizottság könyvtára 1.)

36