Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Id. Juhász Antal: Adalékok az őrgróf Pallavicini család hitbizományi uradalma történetéhez
ID. JUHÁSZ ANTAL ADALÉKOK AZ ŐRGRÓF PALLAVICINI CSALÁD HITBIZOMÁNYI URADALMA TÖRTÉNETÉHEZ A felszabadító háborúk után a volt hódoltsági terület Csongrád megyei térsége a bécsi Királyi Kamara tulajdonába került. A korábbi magyar nemesi földesurak vagy nem tudták jogigényüket igazolni a török megszállás alá esett ingatlanaikra, vagy szándékos rosszindulattal forgatta ki őket birtokaiból a neoacquistica com- missio. Ekkor gazdátlan, mintegy 100 000 kát. hold terület uralkodói kegyből a Királyi Kamara elnökének, az Erdó'dy grófok családjának jutott. A sikertelenül gazdálkodó új földesurak kezén, főként Erdődy Kristóf gróf tékozló életmódja következtében, az elzálogosított birtok a kölcsönöket folyósító génuai bankház tulajdona lett. A pénzintézet nem kísérletezett a nagybirtokon házi kezeléses gazdálkodással. Bécsben székelő jogi, pénzügyi meghatalmazottja, Brentano gróf az úrbéri szolgáltatások megváltatásával hasznosította közel három évtizedig (1777—1802) a hatalmas földingatlant. Ennek tetemes részét Mindszent község jobbágyai bírták bérletben, a regale joggal együtt. Az utolsó bérleti szerződést a génuai bankház (1801— 1806) hatévi hatállyal kötötte meg, különösen megemelvén a bérlet összegét: 7874 frt 64 kr-t fizettek a mindszentiek a számukra utoljára átengedett földekért: úrbéri szolgáltatásként és a „regale” bérleteként. A 26 évig tartott bérleti viszony, a mindenkori szerződés klauzulája szerint is, végleg megszűnt, amikor az uradalom más kézre került, más tulajdonába ment át. Brentano gróf Bécsben zavarba jött a több oldalról is ellenük megindult eljárások, birtokjogi fellépések miatt. Határmódosítás címén perrel támadta meg a génuai bankházat Kecskemét városa, Brenyákovits báró — Mindszent és Algyő bérlője —, a Károlyi grófi család, sőt a Csanádi püspöki uradalom. S mert a zálogbirtokos — a francia háború kitörése után — ellenséges állam polgára volt, a nagybirtok állami zárlat alá került. Ez alól csak 1801-ben szabadult fel. Ekkor az olasz zálogbirtokosok gyorsan szabadulni kívántak magyarországi birtokuktól. Ez sikerült is nekik. Az uradalmat — ha nem is teljes egészében — megvásárolta gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye. Zichy Leopoldina grófnő volt férje olasz főúr Észak-Olaszországból, ezredes, tagja a génuai betéti társaságnak. Házassága révén került kapcsolatba a magyar főúri osztállyal. Özvegye magyar hazájába vágyott. így érthető, hogy az olasz bank által felajánlott, elzálogosított Erdó'dy uradalmat jól megfontoltan megvásárolta. Az új földbirtokos az Erdődy családnak 50 000 forintot fizetett. A génuai bank pedig 215 218 forint 30 krajcárt kapott. Az idegenbe szakadt magyar állampolgárságú Zichy-leány I. Ferenc császártól a vásárlást megerősítő, jóváhagyó-adománoyzó levelet 1804. január 28-án kapta meg — fiúági örökösödési joggal. A birtok átvétele 253
