Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

szemita izgatás társadalommérgező hatásának megtűrése a kormány részéről bűn lenne. Herman szerint az egyenjogúsítás folyamatában „Nem rajtunk a sor, hanem a zsidóságon a sor, hogy cselekedjék, ám tegye meg teljes őszinteséggel és sohasem fog a magyar nemzet előtt akadályokra bukkanni”.

Pulszky Ágost konzervatív képviselő szerint „Hermán Ottó álarc alatti antiszemita”, mert a polgári házasság megoldását kölcsönösen támogatták, de ezt Herman másként magyarázza. Úgy tűnik, hogy a konzervatívok az egyenjogúsítást helyeslő részének a zsidó emancipáció Herman által vázolt teljes folyamata, vagyis a teljes nemzeti asszimiláció koncepciója túlságosan messze vezető volt. Herman Ottó a vallási egyenjogúságot a magyar nemzeti törekvésekkel való teljes azonosulás, a nemzeti asszimiláció jegyében képzelte el.64

Az antiszemitizmus további korlátozása a mozgalom lehanyatlása miatt fokozatosan háttérbe szorult. 1884 áprilisában az ipartörvény revízióját tartalmazó törvényjavaslatáltalános vitáján Fenyvessy Ferenc képviselő javasolta a 13. § módosítását az 1868. 53. te. 19. §-a értelmében, mely szerint a templom közelében levő korcsmákat istentisztelet idején tartsák zárva. A működési tilalom elrendelését azzal indokolta, hogy az antiszemiták egy városban a zsinagógával szemben levő helyen korcsmát nyitottak,,Istóczyhoz” címezve, amelyet az istentisztelet idején „Istóczya Zikcene cakcene nótával nyitott meg”. Állami érdek a képviselő szerint a felekezet elleni izgatás tilalma, a közerkölcs védelme, ezért a korcsmái zene Franciaországban is tilos isteni tisztelet idején. Angliában, Svájcban és az Amerikai Egyesült Államokban is a kocsmák vasárnap 8—10 és 15—17 óráig, éjjel 11—2-ig zárva vannak.65

Az antiszemitizmus elleni küzdelem az országgyűlésben 1884 októberében a polgári pártok antiszemita párt elleni közös fellépésével zárult. A felirati vitában Vámos Béla egyetemi tanár szállt szembe Istóczy Válaszfelirati javaslatával. Kijelentette, hogy Istóczy elvei: „aki nem dolgozik ne is egyék”, továbbá az örökösödési jog eltörlése a szocializmustól és a kommunizmustól kölcsönzött elvek. Ezek a polgári társadalomban nem megvalósíthatók a társadalomnak legalábbis az adott fejlettségi fokán. Ezért Istóczy javaslatának nincs elvi létalapja. A tőke és munka viszonya egyelőre eltörölhetetlen, mert a tőke nyit újabb alapot a munkának ebben a társadalmi rendszerben. Herman Ottó Horváth Boldizsárral szállt vitába a felirat célját értelmezve. Horváth Boldizsár szerint a felirat célja nem egyéb, mint az uralkodó leiratában foglalt kormányprogram bírálata és az abból kimaradt fontos kérdések munkatervbe vételének kérése. Herman Ottó szerint a felirat célja a politikai pártok társadalmi helyzetfelmérésének összegezése. Herman pozitív jelenségként állapította meg, hogy a liberális kormánypárt, a konzervatív ellenzék és a közjogi ellenzék, Horváth Boldizsár, Tisza Kálmán és Sennyey Pál kezet nyújtott az antiszemitizmus ellen. Herman ezen túlmenően külön rendszabályokat követelt a vallás és faj elleni izgatás meggátlására. Az antiszemita izgatásnak még mindig tere van. Kifogásolta, hogy Neudlvich egyetemi tanár, akadémikus, királyi tanácsos Fichtet, Kantot és zsidó rabbikat idézett a kereszténységellenes magatartás bizonyítására. Herman szerint akkor azt is idézni kellene, mit mondott a spanyol inquisitio a protestánsokról, vagy amit a katolikus és luteránus „muckerek” mondtak egymásra annak idején. Ezért Herman nézete szerint a gyűlölködéssel fel kell hagyni. Herman megismételte konkrét javaslatait a megnyugvás elősegítése érdekében. A zsidó vallást törvényesen bevett vallássá kell nyilvánítani, rendezni kell egyházi szervezetét. A kormány készítsen elő intézkedéseket a galíciai bevándorlás megfékezésére. Minden politikai erő feladata a tár64 OKN 1881. XIV. 308.

65 OKN 1881. XVI. 261.

250