Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
Herman demokratikus valláspolitikai felfogása a vallástalanság szabadsága összefüggésében érthető meg igazán. A materializmus szabadsága Herman szerint azonos állampolgári jog kell legyen a vallás szabadságával. Herman a vallással szemben a tudás szabadsága elvét kívánta érvényesíteni a polgári társadalomban. A világnézeti tájékozódás szabadsága feltételezi a megismerés szabadságát, a gondolkodás szabadságát. Herman a materializmust a tudományos világnézettel azonosnak tekintette. Ezért ellenezte a hitoktatás államilag kötelező tárgyként szerepeltetését a törvényekben. A középiskolai törvényjavaslat vitáján Nagy Istvánnal szemben, aki a vallásoktatás óraszámát egy órával emelni javasolta, fejtette ki, hogy a középiskola célja a gyakorlati életre nevelés lehet csupán, ami szerinte annyit jelent, hogy az állampolgár az életben előforduló jelenségekre értelmes választ tudjon keresni. Az iskola feladata a materialista szellemű oktatás. A materializmus Herman szerint törvény és igazság, „amelyet semmi hittel nem lehet agyonütni, az a pozitív tudás”. Herman tiltakozott a tudományos vizsgálatok eredményeinek egyházpolitikai meghamisítása ellen. így Darwin kutatásainak olyan leegyszerűsítése ellen, mely szerint az nem egyéb, mint annak a tarthatatlan állításnak a kifejtése, hogy az ember egyenesen a majomtól származik. Darwin Herman szerint a vallás genezis hitével szemben a keletkezéstörténet vizsgálatának tudományos megalapozója. Herman ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy a magyarországi állampolgárok tömeges vallástalanságáért a materializmust tegyék felelőssé. A vallástalanságért szerinte maga az egyház felelős, amely az emberiség szolgálata eredendő célját felcserélte a hatalom szolgálatával, vagyis az állampolgárok többségének érdekeitől elszakadt. Ezért üresek Magyarországon a templomok.51 1885-ben a költségvetési vitán Herman ezt a megállapítást fontos felismeréssel egészítette ki. Szerinte a magyar kormány a valláserkölcsi oktatás állami erőszakolásában hasonló eszközt vélt felismerni, mint Németországban Bismarck a szocialistaellenes törvényekkel: ,,a föld alá” igyekszik kényszeríteni a szocializmust. Az eredmény Németországban a szocializmus megerősödése, sőt az anarchista törekvések „dinamit” merényleteinek elszaporodása lett. Magyarországon a hatalmi körök valláserkölcsről papolnak, mert kétségtelen, hogy „a társadalmi forradalom veszélye jelen van”. A magyar kormány, hogy ezt beismerni ne kényszerüljön „bedugja fülét”, ül a hivatalában. Az országgyűlést bizánci zsinatokhoz hasonlította, amely apró szavakon, betűkön vitázik, amikor a „mohamedán döngeti a kaput”. Herman Ottó, amint a fentiekben láttuk, képes volt a reformkori liberális reformnemzedék legjobbjainak álláspontját a modern viszonyokra alkalmazni. A reformkori liberális nemesi reformerek a polgári átalakulás megvalósításán munkálkodással kívánták, önnön osztályuralmi rendszerük feladása árán is, a polgári társadalmi rend bevezetésével, a volt feudális kiváltságok feláldozásával, az egész társadalom, de önmaguk jobb és emberibb létezésének feltételeit megteremteni. Herman a polgári demokrácia kiteljesedése érdekében felismerte a szocialista mozgalom szabadságának jelentőségét, jóllehet maga nem volt szocialista, hanem polgári demokrata. A polgári osztályuralmi rend értelmetlen védelmének tekintette ezzel szemben a vallás társadalmi rend védelmére irányuló politikai felhasználását.52 A valláserkölcsi nevelést a hatalom mindig akkor szorgalmazza, ha „égnek a máglyák”. De mi lesz, ha az érdekeltek megegyezni nem tudnak? „Nekem meggyőződésem az, hogy a modern társadalmat valláserkölcsi oktatással többé megmenteni 51 Herman a materialista gondolkodás szabadságát a gimnáziumokról és reáltanodákról szóló törvényjavaslat 3. § vitáján fejtette ki 1883. április 5-én a 217. ülésen (OKN 1881. X. k. 318.) 62 OKN 1884. III. 176. 243
