Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
kezelése ellen, továbbá, hogy a katolikus alapból fedezi az állam az „egyetemen Hegelt, Darwint, Háckelt tanító tanárait”, és az ellen is, hogy a kormány a katolikus alapokat kezelő' bizottság tagjává nevezett ki „akácfalevél-jelvényt viselő szabadkőművest, akiket XIII. Leo Humánum Genus bullája az egyházból kiközösít”.28 1886-ban Hermannak az egyetemi tudományos munkát tartalmilag elemző bírálatai ellen a klerikális támadások fokozódtak. Herman kimutatta, hogy a Budapesti Tudományegyetem Jogtudományi Karának tanári minősítésében a tudományos teljesítmény nem játszik szerepet. 5 egyetemi tanár életében még egy sort sem publikált, 2 tanár ezek közül még hírlapi cikket sem írt. Szilágyi Dezső a jogi kar mentségére hozta fel, hogy Európában a legolcsóbb, és a kötelező tárgyak rendszerét nem a tanári kar vezette be.29 Herman Szilágyi Dezsőnek egy évvel később, 1884-ben válaszolt: A budapesti egyetem nemzetközi tekintélye annyira kicsi, hogy a heidelbergi egyetem 500. évfordulója megünneplésére nem kapott meghívást, de a Schulverein igen. A budapesti egyetem erkölcsileg nulla. Az egyetem, tanári kinevezésekre az európai qualifikáció követelményeit kell érvényesíteni, az alapvető feltétel a tudományos publikációk tartalmi értéke legyen. Ennek alapján pl. Szilágyi Dezső más egyetemen nem lehetne magántanár. Helyteleníti, hogy az egyetem tanárai helyett a minisztérium az egyetemi tankönyvírással a Magyar Tudományos Akadémiát bízza meg. Az akadémikusok lehet, kiváló specialisták, de a tankönyvírás, vagyis a tudományos eredmények átfogó, rendszerezett és didaktikus összefoglalása nem feltétlenül feladatuk, és tapasztalat hiánya miatt nem valószínű, hogy egyetemi oktatás céljára alkalmas műveket tudjanak írni. A Magyar Tudományos Akadémia ugyancsak nem érvényesíti a tudományos követelményeket az akadémiai minősítéseknél. Tudományos qualifikációra éretlen 18 éveseket vendégjoggal ruház fel.30 A budapesti egyetemi anomáliák kiküszöbölésére a harmadik egyetem vidéki városban létesítését sürgette. Trefort Ágost 1887-ben jogosan vetette Herman szemére, hogy a költségvetési vitán az előterjesztett tételekre nem tett megjegyzést, észrevételeit hasznosnak találta volna. Az egyetemről adott bírálata annyiban nem tárgyilagos, hogy számos európai és világhírű tanár működik a budapesti Tudományegyetemen, amit többek között a heidelbergi egyetemmel fennálló kapcsolat és az 500. évfordulóra küldött meghívó is igazol. Sajnálta, hogy Herman nem vállalt tanári állást az egyetemen. Trefort szerint az a vád, hogy a minisztérium Magyarországon idegen európai kultúrának megfelelő intézményeket honosítana meg, alaptalan, mert Trefort szerint ,,önálló” kultúra Európában nincs. A polgári kultúra eredményei és intézményei minden országban azonos tartalommal és célokért működnek. Trefort szerint a régi iskola sem volt gyakorlatiasabb a mainál, viszont az sem igaz, hogy a 19. század első felében elődeink csak a latin—görög ókortudományokat művelték. Az előző generáció sem tudott görögül, hanem a túlnyomó részt gyakorlati tudományokkal foglalkozott. Tagadta Herman vádját, hogy a kormány az egyetemek létesítését párt-és aktuális kormánypolitikai érdekekre használja fel. Herman válaszul emlékeztetett a kolozsvári egyetem alapítására, amit még Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején készítettek elő. Lónyay Menyhért kormánya — az 1872. évi választásokon — befolyása erősítése érdekében, Lónyay és Pauler Kolozsvárra utaztak, hogy az egye28 OKN 1884. XV. 244. 29 OKN 1889. IX. 48. 30 OKN 1884. XV. 244. 235