Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

tem engedélyezésének bejelentésével elérjék Lámi Lászlóval szemben gr. Péchy Manó szabadelvű párti képviselő megválasztását.

A harmadik egyetem ügyét az 1884. évi választásokon a kormány több helyen is megkísérelte politikai befolyása erősítése érdekében felhasználni. Trefort mint képviselőjelölt a harmadik egyetemet Pozsonynak ígérte, Jókai Kassának, Tisza Lajos ugyanakkor Szegednek!31

A harmadik egyetem országgyűlési vitái 1872-re nyúlnak vissza. A kérvényt a közoktatásügyi bizottság szaktanácskozmány elé utalta, az albizottság és a bizottság is fő tanügyigazgatási kérdésnek minősítette. Ennek ellenére a bizottság munkája ismeretlen okból megakadt, mindössze a jövő országgyűlés figyelmébe ajánlotta az ügy továbbvitelét.

Szeged város 1880-ban újabb kérvénnyel fordult az országgyűléshez. Herman Ottó mint a város képviselője arra utalt, hogy ha Liptó szlovák (tót) nyelvű földműves iskolát kapott, ha Magyaróvárott a gazdasági tanintézetben a németeknek adtak koncessziót, Szegednek, a legnagyobb magyar városnak igazán járna egyetem. Herman teljesen ésszerűtlennek találta a kormány eljárását, hogy a magyarságnak a nem magyarlakta területeken állít fel iskolákat, képez ki tanítókat, ugyanakkor a helybeli szlovák tanárokat üldözik, a tanügyet centralizálják az állameszme érdekében. A magyar szakirodalom emiatt nem közérthető. Ez vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia kiadványaira is, amelynek 1000 példányos kiadásaiból az olvasó- közönség alig vásárol meg 10-10 példányt. Herman azt remélte, hogy Szeged mint magyar nyelvterület, a magyar nyelvű tudományosság központija lehet. A budapesti és a kolozsvári egyetemek, főként az utóbbi a magyar kisebbség számára hasznos propaganda, de hallgatóik nagyrészt az Alföldről jönnek. A természettudományos társaságok tagjai is mind német nevűek voltak Magyarországon. Herman utalt arra, hogy ő maga is az. Csak a kolozsvári egyetemen nevelkedett alföldi szakemberek képviselik újabban a magyarságot a társulatban. A miniszter a pénzügyi bizottságban tett nyilatkozata szerint Pozsonyban tanulmányoztatja az egyetem létesítésének feltételeit.32

A harmadik egyetem Szegedre telepítésének tervét, valószínűleg Szeged város átiratára, számos megye és város támogatta. 1880-ban Vas, Szabolcs, Torna, Zemplén, Torda—Aranyos, Szatmár, Csanád, Szolnok—Doboka, Baranya, Liptó, Ung, Torontál, Hunyad, Komárom, Túróc, Kisküküllő, Veszprém megyék támogatták. A felsorolásból kitűnik, hogy nem csupán az alföldi, hanem a dunántúli, erdélyi, sőt a felvidéki szlovák többségű megyék közül is voltak a szegedi egyetemnek pártolói. A városok közül Kecskemét, Arad, az utóbbi azonban Szatmár megyével azonos módon, azzal a kiegészítéssel, hogy ők viszont főiskolát szeretnének.33

1884-ben Herman Ottó az országgyűlésen napirend előtt kért szót a szegedi egyetem ügyében. Szóvá tette, hogy a harmadik egyetem ügye végre a Közoktatásügyi Bizottság elé került, legjobb szakemberektől kértek véleményt és a bizottság ezzel együtt álláspontját nyilvánosságra hozta. Ezzel a harmadik egyetem létesítésének sürgős szükségességét egy újabb hivatott fórum nyílvánította ki. Ezért érthetetlennek találta a minisztérium halogató magatartását, és az országgyűlést a minisztériumot sürgető határozat hozatalára kérte fel. Az országgyűlés azonban határozat nélkül, csupán Herman felszólalását fogadta el, amit a miniszternek kell továbbítani.34

31 OKN 1884. XV. 235.

32 OKN 1881. XVII. 232.

33 OKN 1878. XI. 66.

34 A szegedi egyetemet pártolta Vas megye/OKN 1878. XI. 214.; Torda-Aranyos megye: OKN 1878. XII. 3., Baranya megye: OKN 1878. XIII. 307., Liptó és Ung megyék: OKN 1878. XIII. 377., Torontál megye: 1878. XIV. 3., Hunyad megye: 1878. XIV. 117., Kisküküllő megye:

236