Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
mániában iskolai kiadásban jelent meg a Dacia Moderna c. térkép (Charta murala Dacia Moderna seu Terile Romane pentru Scolale Primäre Urbane si Rusale de A. E. J. Gorjan). A térkép szerint a román nyelvterület Zimony, Szeged, Tokaj, Ungvár városok vonalán húzódik. Ez nem egyéb, mint román irredenta eszmék terjesztése állami költségen. A magyar kormány ezzel szemben évente 25 600 Ft-ot áldoz a nemzetiségi tanítók nyári nyelvtanfolyamaira, amelyek azonban liberális szelleműek, csak arra alkalmasak, hogy a különböző nemzetiségű tanítók egymással barátkozzanak és véleményt cseréljenek. A főispáni jelentések a kormányt a nemzetiségek magatartásáról tévesen informálják, a magyar közművelődési egyesületek eredménytelenek. Herman szerint a nemzetiségi mozgalmakkal csak a magyar állami függetlenség kivívása útján lehet egyetértésre jutni, az összmonarchia elleni törekvésekkel szövetségben.26 Tisza Kálmán válasza a Schulverein ügyében Herman Ottó interpellációjára a kormány elzárkózását juttatta kifejezésre. A német kormánnyal a magyar kormány viszonyai rendezettek, így a németországi magánegyleti tevékenység mint külföldi, a kormányt hivatalosan nem érinti. A kormány általános állampolgári jogokat biztosít, nemzetiségre való tekintet nélkül. Az országon belüli Magyarország felbomlasz- tására irányuló tevékenység megakadályozása a kormány feladata. Herman hiába bizonyította, hogy a Schulverein tevékenysége Magyarországra olyan veszélyes, mint Ausztriára az olasz irredenta, amelyet a magyar kormány is üldöz. Hiába hívta fel a figyelmet arra, hogy a Schulverein Németországban nem „magán tevékenység”, hiszen kiadványait és működését az állam dotálja. A német egyetemek rektorai az egylet röpiratait ingyen kapják és terjesztésükre felszólították őket. A Schulvereint újabban az angol lapokban is propagálják. Hintze tanár magyar- ellenes cikkeket jelentet meg. A külföldi propaganda céljára Schwicker szász tanár nyilatkozatot adott, könyvet jelentettek meg. Schröder, Wattenbach, Lőher, Schwicker adatait tekinti a Jahresbericht „megbízhatóaknak”, a magyar kormány hivatalos adatait viszont „megbízhatatlannak” nyilvánították. A többség Tisza Kálmán válaszát fogadta el, vagyis a Schulverein-veszéllyel szemben tartózkodó álláspontra helyezkedett.27 A szegedi képviselők a fentieken kívül a magyarországi nemzetiségi kérdés egyéb vonatkozásainak országgyűlési vitáiba nem bocsátkoztak. A közös hadsereg intézménye elleni küzdelemben Szeged város országgyűlési képviselői aktívan részt vettek, annál is inkább, mert ez Szeged város lakosságát közvetlenül is érintette. 1848-ban a Batthyány-kormány az önálló magyar hadsereget a Habsburg központi hatalom beleegyezése nélkül az ellene kibontakozó szabadságharcban hozta létre. 1867-ben a hadsereg ellátása és a hadkiegészítés létszámának megállapítása az országgyűlés hatáskörébe maradt, de a hadsereg vezényletét a dinasztia „királyi” jogának ismerte el. A Habsburg központi „birodalmi hadsereg”, „közös hadseregként” állomásoztatta egységet az egész birodalom területén, így Magyarországon is. Ezzel szemben a magyar Hadügyminisztérium és az Osztrák Hadügyminisztérium csupán a póttartalékos alakulatok szervezésére és irányítására nyert felhatalmazást. A honvédség Magyarországon, a Landwehr Ausztriában így békeidőben inkább a belső rend fenntartására szolgált, szükségállapot esetén. A kiegyezést követő években a hadügy megoldása elleni tiltakozást a kormány és az uralkodó a honvédárvák és özvegyek javára tett személyes adakozásával és az ún. Honvéd Egyletek kormánypárt által támogatott szervezésével altatta el. 28 28 OKN 1884. VII. 386. 27 OKN 1881. TIT. 158. 181
