Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kulcsár Péter : Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti forrás

Van egy Kőégető utca, és van ez időben Bács megyében egy Kőégető falu; az utcanév tehát földrajzi eredetű személynévből is magyarázható. Van továbbá egy Sóhordó utca, aminek párját sem a falu-, sem a családnevek között nem találtam meg, de eredeztethető ugyanúgy, mint a Kőégető. Bizonyosságra ugyan nem számíthatunk, de a szegedi utcanevek jelentős részét megpróbálhatjuk családnevekből is magyarázni.

Az utcanév metamorfózisára érdekes példát látszik mutatni a Műves utca. Aligha sorolható a családnévi eredetűek közé, nyilván kézművesek dolgoztak benne nagyobb számban. 1522-ben az itt élő 20 családfő között 5 Szíjgyártó nevű akad, Miklós, István, Gáspár, még egy István és János. Ezt az utcát 1548-ban (amikor egyetlen Szíjgyártó nevű személy sincsen) Szíjgyártó utcának nevezik. Igencsak valószínűtlen, hogy az utca funkciója megváltozott volna, s a régebbi mindenféle fajta mester helyébe csupa szíjgyártó lépett. Szinte a szemünk előtt ragad rá erre az utcára az egyik tekintélyes lakó neve. 1522-ben a Szent Lélek utcában áll a premontrei apácák hasonnevű kolostora, és ott lakik bizonyos Halász Péter. A kolostor az 1520-as évek végén megszűnik, és az utcát 1548-ban Halász utcának nevezik, jóllehet Halász nevű család ekkor már nincs benne. Láttuk (ha igaz), hogy az Alsóvároson a Balog utca egyik felét 1548-ra Új Boldogasszonynak nevezik, arról a Havi Boldogasszonyról, akinek kolostora a század elején került tető alá. Harminc-negyven év kellett ahhoz, hogy a névadásban tükröződjék ez az újdonság. A XV. század hatvanas éveiben Szent Péternek is volt utcája az Alsóvároson,36 arról az ispotályról elnevezve, amely 1458-ban már erősen elhanyagolt állapotban volt. El is vész ez a név hamarosan, legalábbis a tized- jegyzékben már nem található, addigra valamelyik fentebb írt elnevezés lép a helyébe. Úgy látszik tehát, hogy az utcanév nem azonnal, de aránylag gyorsan, néhány évtized alatt reagál a változásra. Az 1522-ben névadó személyek tehát néhány évtizeddel korábban volnának keresendők. Van olyan utcanév is, amely megmerevedett, és még akkor is visszhangozta régi lakója nevét, amikor annak egyébként már emléke sem maradt. Ilyen a Szent Miklós utca, amelynek neve még 1582-ben is él, holott a névadó kolostor már 1529-ben megszűnt.

Megvolt a maga utcája valamikor az említett Szent Erzsébetnek is. Az 1460-as évek elején szerepel egy bizonyos Lukács „de piatea Sancte Elizabeth”.37 Ez az utca kétségkívül az akkor már omladozó ispotály mellett feküdt, ha lokalizálásához ez az adat nem is nyújt segítséget. Teljességgel valószínűtlennek tartom azonban, hogy a Lysa utcához köze volna. A név szegedi forrásból Ersebet alakban idézhető, háromszor fordul elő így a szegedi apácák közelkorú, 1511-ben fölvett névsorában. Ennek becéző alakja Erzse vagy Örzse, és nem Liza.38 Van ellenben egy Lisa Pál a szegedi utca elején és egy Lysa Gál néhány házzal odább, tehát az utca előkelő részében. Lysa Gál telkén egy özvegy is lakik. Van egy Lysa István magában a Lysa utcában, karomi szőlőtulajdonos. A Lysa tehát közkeletű szegedi családnév, méghozzá a rangosabbakból. Szerintem, bizony, ezt az utcát, ha nem is erről az Istvánról, de valamelyik ugyanott lakott felmenőjéről nevezték el. A név eredete előttem ismeretlen. Az .v betű a jegyzékben többnyire s, ritkábban sz vagy zs hangot jelöl. A z hang

36 Bálint: Szeged... 112, 122.

37 Uo. 111.

38 Berrár Jolán (Női neveink 1400-ig. Bp. 1952. 29—30.) számos rövidült változatot ismer, de ezek között a Liza nem fordul elő, hasonló sincsen.

17