Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
Az 1887. június 17-én megtartott választások adatai eltérnek a fenti jogosultak nyilvántartó jegyzékétől, feltehetően a közigazgatás közegei érzékelték a bizalom csökkenését és az a jogosultak korlátozását eredményezte: A város lakosságának (82 000 fő) 4,14%-a jutott szavazó joghoz. A választási bizottság jegyzőkönyve szerint 3398 jogosultból szavazott 2457 (72,3%), tartózkodott 941 (27,6%). A szavazásban részt vettek: régi jogon 4, földtulajdonos 1527 (45%), háztulajdonos 306 (9%), jövedelem alapján 734 (21,6%), értelmiségi 828 (24,4%). Feltűnő az értelmiségiek nagy számaránya. A szavazás a kormánypártra nézve csaknem vereséggel végződött: az I. kerületben Tisza Lajos volt kormánybiztosra 485-en, függetlenségi pártú ellenfelére, Bartha Miklósra 431 választó szavazott, tartózkodtak 54-en. Hasonló véleményeltolódás figyelhető meg a II. kerületben a Függetlenségi Párt terhére. 1148 szavazó Ivánkovits János plébánost juttatta mandátumhoz. Herman Ottó párthívei 770-re csökkentek (a leadott szavazatok 40%). Az első kerületben a szavazók 50,32%-át kitevő értelmiségiek közül 50% nem jelent meg a szavazáson, a II. kerületben a földbirtoktulajdonosok az összes szavazók 61,11 %-a közül megjelent 83%. A bizottság véleménye szerint a váratlan eredmény oka, hogy az I. kerületben a Szabadelvű Pártra nem kívántak szavazni, a Függetlenségi Pártban viszont nem volt bizalmuk. Számomra úgy tűnik, a II. kerület birtoktulajdonosait Herman Ottó — az előző országgyűlési ciklusban — többször kifejtett vallásszabadságot a teljes lelkiismereti szabadságig kiterjeszteni követelő felszólalásaival állították szembe, vagyis, hogy Herman szabadkőmíves ateista, a vallás ellensége.3 A választók számának dinamikus fejlődését jelzi az 1896. évi választás, az 1892. évihez viszonyítva: az I. választókerületben az II. választókerületben 1892 1896 1892 1896 1. Közig 696 755 4. 421 403 2. 535 166 5. 532 679 3. 582 634 6. 487 648 1813 2005 7. 447 469 8. 787 855 növekmény 192(10.59%) 9. 1542 1594 4216 4648 + 432(10.24%) Összesen Szegeden 1892-ben 6029, 1896-ban 6653 választó, növekmény 624 (10,34%).4 Az 1899. évi kormányjelentés szerint : Szeged a városok közötti összevetésben közepes helyen állt. Szeged választói 7183 fő 7,56%-: a az összlakosságnak Hódmezővásárhely 4426 7,55 Temesvár 3384 8,45 Debrecen 3441 5,58 Országos 3,8 A városokon belüli szavazatarány jobb volt az országosnál.5 3 Szeged Központi Választmány iratai — Csongrád megyei Levéltár, Szeged (CsmL) 1887. május 7. jegyzőkönyv. 1 Szegedi Napló (SzN) 1896. június 4. 5 A magyar királyi kormány 1899. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv — Bp. 1900. 702. 164
