Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
Szeged helyzetének megítélése szempontjából a választókerületre jutó szavazók számának országos végletei: Szászkán 6464, Abrudbányán 170 szavazó választott egy képviseló't. A kerületbeosztás aránytalansága Budapesten is feltűnő', átlagosan egy kerületre jut 2274 választó, de a III. kerületben 1088 választó, a VIII. kerületben 4114 választó választott egy képviselőt. A választásra jogosultság szerint a mintául választott 1884—1887. években a következő eltolódások mutatkoznak: 1884 1887 növekmény növekmény %-ban régi jog 79 906 69 254 10 652 — 13,33% birtok 556 384 562 201 + 5 817 + 1,04% ház 22 379 24 068 + 1 689 + 7,55% föld+ház 5 564 5014 — 550 + 9,88% jövedelem 114 767 121 361 + 6 594 + 5,75% értelmiségi 59 111 61 714 + 2 603 + 4,40% füst után 3 498 3 604 + 106 + 3,03 % összes 841 609 847 216 + 5607 + 0,67% Az adatokkal azt kívántam illusztrálni, hogy a szavazók létszáma alig növekedett, a csekély változásokon belül azonban érzékelhető a régi jogúak csökkenésével szemben, a vagyoni és értelmiségi jogúak számának fokozatos növekedése.1 Az országos adatokkal illusztrált átlaghoz képest Szeged kerületi beosztása Budapesthez hasonlóan a belváros vagyonos polgárságának kedvező: 1887 Jogcím I. kerület Szám % Az összes 11. kerület Az összes I—II. kér összesen szegedi „ . 0, szegedi szám % választók zam választók %-a %-a Országos átlag % régi jogú 2 0,17 — — 2 0,049 föld 13 1,1 1688 59,8 1,701 42.31 ház 113 9,4 204 7,22 317 7,88 jövedelem 558 46,6 562 19,9 1120 27,86 értelmiségi 510 42,6 370 13,1 880 21,89 1196 100 29,76 2824 100 70,24 4030 100 A belváros első kerülete főként a jövedelem és értelmiségi, valamint háztulajdonos, a második kerület főként földtulajdonos és kisjövedelmű polgárság szavazóinak többségét adta. A kormánypolitika a mezőgazdasági kistulajdonosoknak és kisiparos, kiskereskedő rétegeknek látható mértékben kevesebb bizalmat kölcsönzött, mint a vagyonos polgárságnak.1 2 Az árvíz után a város sikeres, de sok vitát kiváltó rekonstrukciója lezárásával megejtett 1887. évi szavazás jelzi a Szabadelvű Párt tekintélyének csökkenését Szegeden is. 1 Az országgyűlési választók statisztikája Nemzetgazdasági Szemle (NGSz) Új folyam 1887. 5. sz. 363. 2 Uo. 163
