Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

Szentkirály, Szentmihály, Tabán, Tabáni Piac utca, Tarjáni (nagy), Tarjányi köz, Tóalj, Tószer, Újvilág, Vásárhely, Völgy utca. Összesen: 31.

IX. Természeti nevek: Alsó, Árvíz, Dél, Délibáb (I.), Délibáb (II.), Dér, Észak, Északi, Fehér, Fény, Fő, Főtér, Görbe, Hajnal, Határ, Hideg, Hold, Jég, Kemény, Keskeny, Kis, Kőfalsor, Könyök, Lapos, Nap, Nyár, Rövid, Sugár, Száraz, Szél, Szivárvány, Tavasz, Tél, Viszhang, Vörös utca. Összesen: 35.

X. Egyéb nevek: Áldomás, Árok, Bajnok, Bánom, Cigány, Cigöllér sor, Csatorna, Csillag (I.), Csillag (II.), Csonka, Fénszer, Hosszú pince, Kanális, Kert, Kétmalom, Kisutcai piac utca, Kispiaci tér, Kistöltés, Kocka, Könyves, Koplaló, Magyar, Malom, Nagytöltés, Oldalkosári Piac utca, Palotai, Sárkány, Sercsapszék, Serény, Serház, Serház tér, Séta tér, Szabadság tér, Szerencse, Templom, Új sor, Új utca (I.), Új utca (II.), Vasút, Vásárállás, Vidám, Vigadjunk utca, Összesen: 42.

Összesítés

I.

Személynevek

140

37,8%

II.

Állatnevek

40

10,8%

III.

Növénynevek

23

6,6%

IV.

Terménynevek

17

4,2%

V.

Ásványnevek

8

2,3%

VI.

Foglalkozási nevek

13

3,5%

VII.

Használati tárgyak nevei

21

5,7%

VIII.

Földrajzi nevek

31

8,4%

IX.

Természeti nevek

35

9,4%

X.

Egyéb nevek

42

11,3%

Összesen: 370 100,0%

Megjegyzem, hogy itt nincsenek felsorolva az eddig felkutatott összes vásárhelyi utca- és térnevek, csak a fontosabbakat közlöm. A teljes utca-és térnevek ezen munka irodalomjegyzékének 13. sz. alatt jelzett „Hódmezővásárhely régi és jelenkori utcanevei 1938-ig”, című, kiadásra kész tanulmányomban jelenik meg.

1971. Útfél. A nagyobb közlekedési utak mentén elterülő s azokkal párhuzamos földsávokat nevezték így főleg régen, a határ dűlőzése előtt (pl. Csomorkányi útfél, Erzsébeti útfél, Makói útfél, Rác útfél, Szentesi útfél), ez utóbbiról dűlőt is neveztek el). Sokan nevezik még ma is ezeket a területeket „útszél”-nek is. [L. Szél (III.) alatt] [3/1. 60., 11],

1972. Útvég. A külterületi utaknak, dűlőutaknak a szomszéd határáig érő részét nevezik útvégnek, pl. Csomorkányi útvég, Csárpateleki, Földvári, Hatrongyosi útvég, Rác útvég stb. [3/1. 60, II. 2, 73., 11],

1973. * Ürmös-ér. „Bizonytalan fekvésű ér, mely a Batidai-síkot kötötte össze a Gorzsai-laposokka.1” [38/1. 81]. A J. cs. térképen XIX. 29. lapon látható a Kis- Ürmös-halom (1. ott). Mellette van egy jól látható, illetve kirajzolt, s a helyszínen még ma is kivehető mederrészlet, melyet az ottani idős gazdák szerint Ürmös-érnek nevezték. (Orovecz János, Égető Pál gazdák közlése). Repülőgépről nézve ennek a mederrésznek a folytatása — főleg tavaszi hóolvadás idején — kisebb megszakításokkal Batida felé jobban kivehető, míg Gorzsa felé már nagyon elmosódott a vonulata. Legjobban a középső része látható a Kis-Ürmös-halom közelében [6/44].

1974. Ürmös-fenék. Az Ürmös-érnek hajdan kiszélesedett medrét nevezték így, amelynek szélén emelkedett a Kis-Ü rmös-halom. Hidroeolikus képződmény. Ma már a földművelés következtében alig lehet megkülönböztetni az érnek is már nagyon beszántott medrétől. (Orovecz János, Pócsy Jenő).

207