Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1975. Ürmös-halom (I.). Szikáncson a Fekete-ér D-i partján a NyDNy—KÉK-i partos vonulaton emelkednek ki a Vágott-, Zöld-, Fekete-, Ürmös-halom és a Táncosdomb. A szél és víz közös munkájaként keletkeztek. Repülőgépről nagyon jól kivehető a halomvonulat. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Zöld- és Gárgyán-halom (Táncos-domb) között van feltüntetve. Magassága A O 86 m. AD szerint 83,5 m, mely a Serházi-Szikáncs 79,0—79,5 m-es és a Városi-Szikáncs 78,5—79,0 m-es szintjéből —- főleg D felől — elég meredeken emelkedik ki [7]. 1976. Ürmös-halom (II.). A József császár korabeli katonai térkép XIX. 29. lapján a Batidai sík ÉK-i partján a Gorzsa-ér kezdeténél egy ÉK—DNy irányú földhát van jelezve, melynek legdélibb pontja Ürmös-halom névvel szerepel. Tőle ÉK felé van egy halom név nélkül, jóval messzebb pedig a Gorzsai-halom kettős jelzéssel gondosan kirajzolva. A földhát legészaknyugatibb pontja a Bor-halom, a Gorzsa-ér torkolatánál. Innen a földhát csaknem derékszögben ÉK felé, a Dékány-halom felé fordul. Repülőgépről nagyon jól látszik — főleg belvizes időben —- a J. cs. térképen gondosan feltüntetett földhátvonulat, melyet részben az Antalics-tó, Gorzsa- és Por- gány-ér erős sodra hozott létre, részben pedig ezeknek a vizeknek medréből az erős Ny-i szelek által kifújt homokból keletkezett. A környéken élő idős emberek emlékeznek arra, hogy ezt a magaslatot is valamikor Ürmös-halomnak nevezték, a vonulatot pedig Ürmös-hátnak és a J. cs. térképen névvel nem jelzett magasabb részt pedig Kis-Ürmös-halomnak, megkülönböztetésül az ÉK-re emelkedő Nagy- Ürmös-halom- tól (I.), amelyik valóban jóval nagyobb kiterjedésű és magasabb is. (Barta János, Jó Ferenc, Kapocsi István, Pócsy Jenő). Az ármentesítő társulati térképen az Ürmös- halom II-nek megfelelő magaslat a 79,0 m-es terepszintből meredeken emelkedik 81,5 m-ig [7]. 1977. Ürmös-hát. A Gorzsa-ér K-i partján emelkedő dűnesorozatot nevezték régen Ürmös-hátnak, melynek D-i részén az Ürmös (II.)-halom emelkedik. Közepe táján a Gorzsai-kettőshalom, lejjebb pedig a Kis-Ürmös-halom. Idős ottani gazdák elbeszélései szerint a Tisza szabályozása előtt közepes áradások alkalmával is még szárazon maradt, ezért jó kaszáló és szántó is volt. Nagy áradás már elborította, s csak a halmok álltak ki szigetként. Ma már nagyon le van szántva. (Kapocsi Miklós, Pócsy Jenő) [7], 1978. * Üszög utca. A régi Láger városrészben a Csiga utcának K felé vezető, vakon végződő, rendezetlen kis utcája volt. Mai neve Benőfy utca (1. ott) [13]. 1979. Vajda útca. Tarján kapujában a Zrínyi utca harmadik jobb oldali mellékutcája, mely a Lázár utcába vezet a Damjanich utca kezdeténél. Rendezetlen utca. Az I. és II. kerület határutcája. A múlt században Varjú utcának nevezték, és az I. tizedbe tartozott, s a századfordulóban Vajda János (1827—1897) költőről nevezték el [13], 1980. * Vaj-ér. A Rét leghosszabb vize volt, mely az 1700-as években a vásárhelyi és kopáncsi földek határát képezte, nagyjában ÉK—DNy irányban. Kishomok mellett a Gyűlő lapályából indul ki a Gera-ér felett, itt azonban kialakult medre még nem volt. A Tisza felé vezető végső szakaszán már rendesen kiképezett széles és mély volt, melyet a Tisza szabályozása alkalmával a védgát a mai Szegedi úttól lefelé alig 100 m-re fogott át. Medre a töltésen kívül ármentesítve van, de nagy esőzések után és belvizek idején a víz sokáig megmarad benne. Mai fenékmagassága 77,0—77,5 m. Medrének hullámtérbe került részét a Tisza árvizei alkalmával teljesen feliszapolta [6/44], 1981. Vaj-hát. A Vaj-ér nek ÉK—DNy irányú szélesen elterülő, magasabb partvonulata, mely főleg a Vaj-ér medréből hidroeolikus úton keletkezett. A Tisza szabályozása előtt csak a nagyobb áradások alkalmával került víz alá, ezért jó szántó 208
