Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
iskola a mai Görbe utca 10. sz. alatt volt, a fiúiskola pedig a mai Klauzál utca 59. sz. alatt, a mostani nagy iskola telkén épült [8. 39/11. 168]. 1114. Külső-Verébház. A Belső-Verébháztól É-ra már a téglási részen a város építtette. Szintén szoba-konyhás, kamrás épület. 500 kát. holdnyi városi terület tartozik hozzá, de ebből csak 15 holdnyi terület szolgál mezőgazdasági célokra, a többi legelő és kaszáló. Nagy istállókat építtetett a város, ahol főleg csikókat, lovakat neveltek. A környékbeli lakosság állatállományának nemesítése céljából külön épületben tenyészállatokat is tartott a város. Az itt tenyésztett lovak nagy részét vidékre, sőt külföldre is szállították (Varga Imre közlése). 1115. Lacitelek-düllő. A határ ÉK-i részén, a Pusztaszéli úttól K felé a Hármashatár- és Kakasszék-dűlők között terül el. Ny felől a Pusztafeketehalom-dűlő határolja, K felől pedig Pusztaszenttornyával szomszédos. Lakossága: 92, ebből ref: 41, ev: 9, r. k.: 40 [9], 1116. Lacitelcki-csatorna. A Csicsatéri-főcsatorna mellékága, mely főleg Laci- telek- és Pusziafeketehalom-dűlők káros vizeit szedi össze [12], 1117. Lakhat. Régen városrész volt. A lecsapolt és kiszárított Csúcs-tó K-i részét az 1770-es években telepítette be az uradalom, főleg vidékről jött idegenekkel. Neve onnan származott, hogy a kijelölt helyen a letelepedési engedélyt megadta az uradalom^ lehetett már ott lakni: „lakhatsz” (ez is volt az eredeti neve). Miután ez a terület főleg eleinte igen nedves és vízállásos, sőt nádas is volt, az idegenből betelepültek kelletlenül szállták meg. Abban az időben keletkezett egy gúnyvers is: „Ott a Lakhat, ott lakhatsz Ha nem tetszik, elballagsz. Ha itt maradsz, holtod után sem szomjazhatsz, Mert Lucskos temetőben nyugodhatsz!” (Halmi, József, Herczegh István, Jó Ferenc). Ez a terület a Csúcs-tó kiszárításával gyorsan betelepült, mert a két főutcája közül 1785-ben a Szentandrási utcában 189 házas jobbágy lakott, a Palotai utcában pedig 112 házas-földes, 283 házas és 181 háznélküli zsellér lakott [38/IV. 66], 1118. * Lakhati Nagy utca. A későbbi Károlyi utcát nevezték így az 1880-as években (1. ott) [13], 1119. Laponyag. A régi vásárhelyiek azokat a magaslatokat nevezték így, melyek alacsonyabbak voltak a halmoknál, de jóval nagyobb alapterületűek. A környékükből legfeljebb 1,5—2,5 m magasra emelkednek. Ha a halmokat a víz, a szél vagy az ember lehordta (pl. szántás után), laponyagnak is nevezik (pl. Dékány- vagy Vágott- halom maradványát). (Lázár Lajos gazd. főtanácsos). A laponyag elnevezést aránylag ritkán alkalmazta a vásárhelyi nép. (Bodnár Bertalan, Nagy Sándor, Pányi György) [7], 1120. * Laponyag-ér. Atkában volt jelentéktelen ér, mely a Laponyag-tó vizét az Atkai-Tisza-kanyar alsó részébe vezette le. Szabályozás után az ér legnagyobb része a hullámtérbe került és feliszapolódott. Ma már csak az emléke maradt. (Pányi György) [6/39], 1121. * Laponyag-tó. Hajdan ez a tó Atka legnagyobb vízállása volt, mely a Sártóval és a Laponyag-ér útján a Tiszával is összefüggésben volt. A Tisza szabályozása alkalmával a tó medrén keresztül építették a töltést úgy, hogy nagyobb része a hullámtérbe került. (Benes Gyula helyszíni közlése). Az 1408-i adománylevél említi először, mint halászóhelyet [38/1. 110, II. 414], 1122. * Lapos utca. A múlt században a mai Árok utcát nevezték így igen találóan (1. ott) [13], 1123. Laposok. így nevezték azokat a mélyebb területeket, melyek csak nagyobb 118
