Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
áradások vagy tartós esőzések alkalmával teltek meg vízzel, s apadáskor hamar lement a víz róluk, ellentétben a mocsarakkal. A laposokat nem is halászták, hanem inkább legeltetésre és kaszálónak használták. A belvíz szabályozása alkalmával ezeket a laposokat lecsatornázták, pangó víztől mentesítették, és legnagyobb részét már mezőgazdaságilag hasznosították. A határban több, mint 30 ilyen lapos volt. Felsorolásukat lásd a „Helynevek rendszerezése” fejezet 1/4. tétele alatt, az egyes laposokat pedig részletesen külön-külön a nevük alatt. 1124. * Latin iskola. A ref. egyház 1722-ben építtette az Ó-templom közelében, Oldalkosárban. Egyszerű vályogfalú, nádtetős épület volt. 1723-tól latinon kívül logikát, retorikát, oratóriát és filozófiát is tanítottak, tehát felsőfokú tudományokat is [8]. 1125. * Láda-ér. A Hármascsurgó (1. ott) egyik ága, mely a Ménes-csapásból a Köldök-érbe vezetett. Medre nem volt széles, de vize mély és áradások alkalmával örvényes volt. Partján emelkedett a Bunda-hát. Medre még ma is helyenként jól kivehető [6/39]. 1126. * Láda-ér forgója. A köldökéri torkolatától alig 100 m-re a Bunda-hát alatt volt régen egy nagyobb öblözete, ahol áradások alkalmával a vize erősen örvénylett, és még az 1930-as évek elején is kivehető volt az örvény „fészke”. (Kapocsi Mihály, Pócsy Jenő helyszíni közlése). 1127. Lánc útca. A belváros kis utcája, mely az Andrássy utcát a Petőfi utcával köti össze, az evangélikus templommal majdnem szemben. Régen a III. tized, ma a IV. kerület utcája egy kis vakközzel [13], 1128. * László-ér. A Kender-tóból a Tiszába vezetett, közben medre a Páléban kanyargóit, de a Hód-tóval is összefüggésben volt. Medre helyenként még ma is jól látható, és az 1870-es években még víz is volt benne. Ma már medre csatornázva van. (Halmi József, K. Szabó Pál) [6/39]. 1129. László útca. Tarján széles, egyenes utcája. A Borz utca kezdetétől indul ki, és a körtöltésig tart, s a Könyök utcában végződik. Régen a I. tizedbe tartozott, ma a II. kerület utcája [13], 1130. * Lázár-malom. A Borz, Csillag, Imre, László és Malom utcák, összetalálkozásánál keletkezett, szabálytalan, térszerű területen állott a múlt század végéig egy nagy „szuszi”, majd szárazmalom. A tulajdonosáról nevezték Lázár-malomnak. (Bodnár Bertalan, Dezső József és Czégényi-féle belterületi térkép). 1131. Lázár-tiltó. A Hódtói-csatornán a Nagy szigeti- és Katra-csatorna között levő zsilipes berendezés, amelynek segítségével — nagy belvizek idején — szabályozni lehet a belvizek levezetésének rendjét, és ezzel mentesítik a Hódtói-csatorna első szakaszát a kiöntéstől. (Benes Gyula). 1132. Lázár útca. A Szentesi utcát köti össze a Szöllő utcával, a Zrínyi utcával párhuzamosan. Nevét egy híres Lázár nevű tímártól kapta, kinek háza és nagy műhelye volt ebben az utcában, a Szegvári utca sarkán. Régen forgalmasabb utca volt, amely Tarján középső részét a Deák Ferenc (régen Kis, illetve Kardos utca) és a Petőfi utcán keresztül Susánnal és Újvárossal kötötte össze. Sok mellékutcája közül jobb oldalán indul ki a Tabán városrész két legnagyobb utcája, a régi Tabán (ma Mihály) és a volt Bika (ma Damjanich utca) is. Régen a I. és II. tized, ma az I. és II. kerület határutcája [13], 1133. * Leányoskola utcája. A múlt században Oldalkosárban a mai fatelep helyén a magas part szélén volt a leányiskola. Mellette vezetett le a városból egy út a tó partjára, ennek a lejárónak a helyén alakult ki a mai Szőnyi utca, amit azelőtt Leányiskola utcájának neveztek. [13]. Az iskolától K felé pedig egy földnyelv nyúlt ki a tó 119
