Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
erősen szaggatta, alámosta meredek partját. Még ma is helyenként az intenzív földművelés ellenére is meredek a part (Bagi Béla, Benes Gyula és Po'csy Jenő). 587. Gyúló-sarok. A Gyúló-ér a Hódtavi torkolatától K felé húzódva, a Hód-tó vonalával csaknem párhuzamosan, majdnem derékszögben D-nek fordul, ezt az éles fordulót nevezték régen Gyúló-saroknak, vele szemben a homorú partot Gyúló kiverőjének (Bagi Béla, Pócsy Jenő). _ 588. Gyümölcs utca. Susán ÉK-i szélső utcája, mely a századfordulótól a Tél utcától a Kert utca folytatása. A Kistó-ér D-i partján települt a Serház-oldalla1 szemben, és a Haleszba és Kortyogóba vezet (1. ott). Az 1880-as években még vakköz volt [1. a Czégényi-féle belterületi térképet], s a századforduló után nyitották össze a Si- monyi utcából a vele egy irányban haladó Kert utcával (1. ott is). Régen a IY. tized utcája volt, ma a VI. kerületbe tartozik [13]. 589. Hajda (I). Csárda a mai Vili. kerületi Újvároson a régi nagy töltés mellett a Kis-tó balpartján. Az 1700-as évek elején már fennállt. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Kis-tó partján az Ó-Káposztás temetőtől ÉK-re van feltüntetve. Hajdan híres csárda volt, sok alföldi betyár fordult meg benne. A csárda egyik helyiségéből rejtek- ajtóval elzárt alagúton lehetett a Kis-tó nádasába menekülni. 1874-ben a város vendéglőnek rendeztette be, s akkor 20/m K. volt az értéke [59/344]. A Hajda nagy udvarán volt régen egy ideig a vágóhíd is, majd a méntelep volt benne sokáig, s 1911-ben a város a majolikagyárat alapító művészeknek bocsátotta rendelkezésére (1. ott). 599. Hajda (II). A VIII. kerületi Újvároson, annak legdélibb sarkában levő beépítetlen területet nevezik így, melyet a régi Káposztás temető, Síp utca, Sarkaly utca és a Körtöltés zár be, s a Káposztáskert-oldalban folytatódik. Ezen a területen volt a régi Nagy vagy Hajdai temető. 591. * Hajdai temető. Lásd: Nagy temető és O -Káposztás temető alatt. 592. Hajdai-tőtés ~ Nagy-tőtés. A Kis-tónak, a Kakasszék—Kútvölgy-érnek, a hajdani ősfolyónak a hódtavi torkolatát elzáró nagy töltés, melyen az út vezet át a mai Újvárosra. Alatta régen gerendákból, pallókból összeácsolt áteresz volt, melyen át a Kis-tó medrében összegyűlt vizeket a Hód-tó medrébe vezették át (Jó Ferenc, Kerekes Gábor). Ma rendes áteresz vezet át a töltés alatt, s a Kakasszék—Kútvölgy-ér területéről a káros vizeket összegyűjtő Kútvölgyi- és Kakasszéki-csatorna viszi le a vizeket a Hódtói-, illetve Hódtó—Kistiszai-csatornába. Régen a töltésen, főleg esős, sáros időben nehéz volt a közlekedés. Az Alföld-fiumei vasútvonal kiépítése alkalmával a város 1872. május havában kiköveztette. 593. Hajlat. Hajdani, főleg széles és bővizű erek partjai az idők folyamán elsimultak, medrei feltöltődtek, a belvíz szabályozás után a földművelés következtében leszántódtak. Ezeket széles, szelíd lejtésű partokat nevezi a nép hajlatoknak (pl. Kistó-hajlat, Kútasi-hajlat stb.) [3/II. 1, 62]. 594. Hajnal utca. Tabán városrész egyenes, széles, rendezett utcája, mely a Szentesi utcával párhuzamosan É—D irányba vezet. A Lévay utcából indul ki, s az Észak utcát keresztezve a „Juhszél”-re vezet. Az utca egész hosszában a Hattyas-tó kiszárított medrében települt. Régen a II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület utcája [13], 595. * Hajó-ér. A Sulymos-ér mellékága, mely azt a Tiszával kötötte össze, a Kerek Sulymos-hát alatt Tápéval szemben. 596. Halas-lapos. A Nagy-szigetben a Gyúló-saroktól ÉK felé a nagyjában É—D-i 80,0—80,5 m-es dűnesorok között elterülő 79,0—79,5 m-es lapályos rész. Belvízszabályozás előtt áradások után, mint lefolyástalan területeken sokáig állt a víz, jó halászó, majd nádló és kaszáló volt. Szabályozás után jó termőföld, melynek káros vizeit a Halaslaposi-csatorna vezeti le a Nagy szigeti-csatornába (1. ott). 65
