Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
597. Halaslaposi-csatorna. A Halas-laposon megrekedő vizeket vezeti le a Nagy- szigeti-csatornába [12]. 598. Halász-fenék. A Porgány- és Elet-ér közt elterült hajdan vizes rét. Ma a víztelenített területe jó szántóföld [6/20], 599. Halász-lapos. A Barcsi-réten a Barci-fok és a Kerek-tó közti, ma már feltöltődött területet nevezték így .Ottani öregek szerint régen mély vizű tó volt, jó halászóhely, de a Tisza áradásai lassan feltöltötték (N. Kardos Imre, Pányi György). 600. * Halász-tó. Hajdan a Barci-réten a Halász-lapos helyén volt mély vizű tó. Régen jelentős víz volt, sok emlék maradt fenn, szájhagyomány él az öregek emlékezetében. Eredeti nagyságát, mivel medre feliszapolódott, nem tudjuk [6/20]. 601. Halász útca. A II. kerületi Tarjánban levő utca nevét állítólag azért kapta, mert azon a helyen hajdan elterült Királyszék-tó jó halászóhely volt, partján halászok, halhasítók és -szárítók laktak (id. Dezső József, Tűhegyi Sándor és Jó Ferenc). Régen az I. tizedbe tartozott [13]. 602. Halesz. Susán EK-i részén a Serház-oldal és a Kortyogó között a Klauzál utca végső részével és a Közvágóhíddal bezárt területet nevezték így. Egyes ott lakó öregek szerint csak a belterület szélétől K-re eső mély részt nevezik így, a mocsaras terület szélén levő kis akácossal együtt. Mások szerint pedig a csatornán innen a Gyümölcs és Klauzál utca közt elterülő laposabb, de lakott részt is Halésznek hívják (Halmi József, Hercegh István lógeri, illetve susáni lakosok). A terület a Kistó-ér kezdeti kiszélesedett mocsaras része, bár le van csatornázva, de vize a kisfokú lejtés miatt pang, és főleg nyáron elbűzösíti, fertőzi a környékét. Szárazabb években, főleg a partosabb részeket próbálják művelni, fásítani, de legtöbbször a belvíz tönkreteszi a termést. Ezért mondják a susániak: „ha lész, lesz, de a bűz mindig marad”. 603. Halovány. A nép az elhagyott, régen kiszáradt folyómedreket, „levágott” kanyarulatokat, továbbá elsimult, kiszáradt széles érmedreket nevezi így, melyeknek partjai is elmosódnak, s nyomukat már főleg csak a sok csapadék vagy a belvizek mutatják. 604. Halpiac. A Hal tér, ma Futó Mihály tér előtt, a körtöltés alatt az 1900-as években kitéglázott területen a Szegedi út mentén voltak a halászok asztalai. Mellettük volt a „csirke- és tojásszedők” standja. 605. * Haltér. A Szegedi utca és Kapitány utca között a körtöltéssel bezárt szélesebb részt nevezték így. Ezen a terraszosan kitéglázott téren árulták régen a halat, később a halárusokat a „kőfal” alatti nagy térre telepítették, míg helyükre a baromfiárusokat helyezték (1. Csirkepiac). A teret későbben Futó Mihály térnek nevezték el a ref. főgimnázium híres igazgatójáról, akinek háza a téren volt (1. ott). Régen az I. tized, ma az I. kerület tere [13]. 606. * Harangozó köz. A mai V. kerületben a régi Lakhatban, a mostani Szí. István és Szt. László utcák közti kis utca volt. Helyét ma már nem tudjuk pontosan, vagy a mai Dél vagy az Ólom utca lehetett, de nincs kizárva, hogy a későbbi városrendezések megszüntették [13, 20/285]. 607. * Harcsás-ér. Jól kiképzett medrű ér volt hajdan Kopáncson, nyomai ma is jól láthatók a kopáncsi X. dűlőben az iskola mellett. Régen az Antalics-tavat kötötte össze a Kopáncsi-síkkiü. Lefutása nagyjában ÉNy—DK-i volt. Hajdan széles és bővizű mederből sok harcsát halásztak ki. Mai fenékmagassága 78,5—79,0 m □ (Pócsy Jenő) [6/34], 608. * Harcsás ház. Kocsma, vendéglő volt a város belterületén. 1790-ben már megvolt [38/IV. 343]. 609. Harcsás-torok. A Harcsás-érnek az Antalics-tóba ömlésénél, hajdan jól kiképzett, tölcsérszerűen kiszélesedett torkolata volt. Ez jó halászóhely volt, ahol fő66
