Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
428. Észak útca. A város belterületét É felé szegélyező utca fekvésétől kapta nevét. A Rárósi utcából indul ki, s ÉNy felé a Jókai utcával párhuzamosan, a volt Csúcs- és Hattyas-tó É-i partján még az uradalom mérnökei tűzték ki vonalát a Kincses-temető felé. Hosszú, széles, egyenes utca, mely a századfordulón majdnem végig csak házsor volt. Azóta a belterület terjeszkedésével lassan utcává fejlődik. Az V. kerületi Csúcsban kezdődik, a III. kerületben Tabánban végződik. Régen a III. és II. tizedbe tartozott. Régebbi neve Északi utca volt [13]. 429. * Északi utca. A mai Észak utcát nevezték így a múlt században [13]. 430. Éva útca. A Kállay utca utolsó előtti rendezetlen, szűk mellékutcája, mely a Mátyás utcába vezet. Bal oldaláról egy kis vakköz ágazik ki. A Mátyás utcán túl az Éva utca egy derékszögben megtört zugutcában folytatódik. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VII. kerület utcája [13]. 431. Fafejíí Szent János-szobor. A mai Kálvin térén, a hajdani Kis piacon, a meredek partú, mély vizű Topa-ér szélére állították föl a XVIII. sz. elején a katolikusok Nepomuki Szt. János kőszobrát, eredetileg egy kézzel hányt kis mesterséges domb tetején. Garázda legények 1797-ben leütötték a szobor fejét, s azt a mély vizű érbe dobták. Mivel a katolikusok akkor még szegények voltak, új szobrot venni nem tudtak, azért a csonka szobornak fából faragtattak új fejet. Ezért csúfolták a szobrot fafejűnek és „Fajankónak”. Később kőből faragtattak új fejet a szobornak (Jó Ferenc, Kerekes Gábor). Kámánházy püspök 1810-ben 500 Ft-ot adományozott, hogy a szobrot fedél alá helyezzék, és vaskerítéssel lássák el. Egyben arra kérte híveit, hogy a szobrot arról a helyről el ne vigyék, vagyis a víz partjáról, ugyanis ez jelképezte a szent mártír halálát [38/V. 671], Sajnos ezt az intelmet nem tartották be, mert az új Szt. István templom felépítése után az elé helyezték át a szobrot (Dr. Eoór Ferenc), és így eredeti jelentőségét elvesztette. 432. Fagyár. Oldalkosár utcában a gimnázium mellett levő és a ref. egyház tulajdonát képező üres telken (melyen régen az oldalkosári első leányiskola épülete állt) évtizedeken át Steiner József fűrészmalmos, tréfás-gúnynevén „Léc Jóska” fatelepe volt. Ma sportpálya. 433. Fark. A Tisza mentén a Nagy fai-kanyar mellett elterült 77,5—78,5 m magasságú részt nevezték így a Porgány- és Elet-ér között □. Ma ármentesítve van. Ez a terület 1475-ben Farky néven Országh Mihály és Ongor János birtoka volt [38/11. 69], Ma Farki-rétnek, nevezik (1. ott). 434. * Farkaló-kút. A vásárálláson, annak disznóvásár részén volt egy igen mély ásott kút magas kútágassal és hosszú gémmel, melynek „koloncos” végéről hosszabb kötél lógott le, végén 1—2 nagy görcs vagy egy fadarab keresztbe volt kötve, ezzel húzta le az egyik ember a gémet, hogy a másik így könnyebben tudta felhúzni a nagy vödröt (Bodnár Bertalan, Kamocsay Gábor, Kiss Lajos). 435. Farkas-hát. A Kopáncsi-síkon a Csárpa-högytől K felé az Antalics-hát és Gatyás-hát között emelkedő partos rész, mely hajdan jó halásztanya volt, majd legelő, később kiváló szántó. Ásatások alkalmával gazdag őskori lelőhelyeket találtak itt. Nevét onnan kapta, hogy hajdan, főleg áradások alkalmával, bozótos, nádas magaslatára sok farkas verődött össze (Bagi Béla, N. Szabó Pál). Windisch szerint az 1780- as években a vásárhelyi határban még falkástul jártak a farkasok. 436. Farkas útca. A IV. kerületben a Berzsenyi és Fácán utcákat köti össze. Nem messze É felé a múlt században a Csúcs-tó terült el, melynek nagy részét sűrű nádas borította, és tovább folytatódott a Kenyeres- és Téglás-erek medrébe a beláthatatlan Kék-tó és Rárósi mocsaras pusztába. Idős környékbeli emberek mondották, szüleiktől hallották, hogy hajdan kemény télen a farkasok a Kenyere felől a város belterületére is behúzódtak, és sok kárt okoztak az állatállományban. Ennek emlékét őrzi ez a kis 51
