Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
utca (Kamocsay Gábor, Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor). Régen a III. tizedbe tartozott [13]. 437. Farki-rét. A Porgány- és Elet-ér között a Tisza kanyarulata mellett farok- szerűen húzódó réti föld [38/11. 69], Utóbbi időben Farki-rét néven említik a Tisza töltése mentén elterülő' mélyebb részt a Büdöstói-csatornátói Nagyfai-holtkany árig. (Benes Gyula helyszíni közlése.) Fenékmagassága: 77,5—78,5 m-ig □. Területe ma már víztelenítve van. 438. Fácán Utca. A Szentesi utcái köti össze & Kinizsi utcával ívben meghajolva. Nevét állítólag onnan kapta, hogy a nem messze É felé elterült Csúcs-tó környékén és a Paperében is sok fácán tanyázott. Ezek az uradalom fácánosaiból származtak (Tűhegyi Sándor). Régen a III. tized, ma a IV. kerület utcája, melyből É felé csak a Könyves utca folytatása vezet a „Csúcs”-ba, míg D felé a Nagy Sándor és Farkas utca torkollik az utcába, és a Szentesi és Könyves utca között van egy vakköze is [13]. 439. Fáncsi utca. A VIII. kerületi Újváros első utcája a Nagy állomással párhuzamosan a Nagy-töltéstől a Kis-töltéslg. Kezdeti része még rendezetlen. Jobb oldalán a Hajda, régen híres csárda, majd vendéglő volt, ma a Majolika gyár épülete. Szemben vele az utca bal oldalán a régi Kis-tó öblözetében, egy utólag töltögetett területen egy fatelep van. Innen a Józsa utcától már rendezett, széles, egyenes és magas fekvésű az utca, mely a hajdani Kis-tó partján települt. A bal oldali páratlan házak telkei 81,0— 81,5 m-es utcaszintről meredeken lejtenek a volt Kis-tó 78,0—78,5 m-es medrébe. A telkek alsó végénél húzódó ösvény régen a Kis-tó átlagos vízmagasságának felel meg, később gyalogút lett belőle, a múlt század végén Alsó utca lett a neve. A Fáncsi utca régen az V. tizedbe tartozott, ma a VIII. kerület utcája [13]. 440. Fáy utca. Újváros rövid kis utcája, mely a Makói utcából a körtöltésre vezet. A VIII. kerületbe tartozik, házszámozása 1—7. Az utca nevét Fáy András (1786— 1864) író és nemzetgazda emlékére adták [13]. 441. Fecske útca. Tabán rendezetlen, de egyik legrégibb települése. A Hattyas- tótói DNy-ra épült ki. A Mihály utcát a Damjanich utcával köti össze. Régen az I. tized utcája volt, ma a III. kerületbe tartozik [13]. 442. Fécskendőszínek. L. Puskaszínek. 443. * Fecskés. A Cirják- és Kakasszék—Kútvölgy-ér között települt középkori község. Dombtetőn állt a temploma, s az 1553. évi dézsmajegyzék szerint 52 kapuja volt, 1550-ben pedig 50 házat jegyeztek fel. Gyula vára elfoglalása után Fecskés is elpusztult, életben maradt lakói főleg Vásárhelyre menekültek. 1622-ben már mint pusztát említik [14]. Ókortól kezdve a legkülönbözőbb korabeli települések (őskori, Körös-, Tisza kultúra és a korai Árpád-kortól a XVI. századig) leleteit találták. [2/108, 109, 183, 192. 38/11. 329], 444. Fécskés-düllő. Pusztán (Kispusztán) a Sós-tóparti-halom- és Csárpatelek- dűlők között fekszik. Hajdan itt terült el a Fecskés-mocsár legnagyobb része. Lakosság száma: 386, ebből ref.: 148, ev.: 46, r. k.: 174, gkel: 6, zs.: 5 [9]. 445. * Fecskés-mocsár. A mii Fecskés-dűlő területén és környékén a Tisza és a belvíz szabályozása előtt elterült mély fekvésű, nedves időben mocsaras, vízjárta területet nevezték így, melynek fölös vize a Görbe-székbe (1. ott) folyt le. Partos részei jó kaszálók voltak, ma területe ármentesítve van [6/18]. 446. Fécskés-orom. A Fecskés-parti sánc legmagasabb és legmeredekebb részét nevezték így. Tszf. magassága kb. 90 m □. Régen sokkal magasabb és meredekebb volt, ma már erősen le van szántva [7]. 447. Fécskés-part. Fecskés-dűlő közepe táján a pusztai Sós-tó partján felmagasodott, a tó medréből kifújt homokturzás 89—90 m O • Meredek partfalában a parti 52
