Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
326. * Csutora-ér. Kishomoktól vezette vizét hajdan a Gyúlóba. Medre még ma is látható Kishomok vasúti megállóhelytől Ny felé; Mai fenékmagassága 78,0—78,5 m. Partján ma az V. dűló'ben levő' emelkedést nevezik Csutora-halomnak [6/32]. 327. Csutora-halom (I). Szeremlei a Nagy-szigetben említi a Szamár-halom közelében [38/1. 132], Én nem akadtam ilyen nevű halomra e jelzett helyen, sem térképeken, sem a terepen. Ellenben a helyszíni bejárások alkalmával a kopáncsi V. dűló'ben volt Csutora-ér partján levő emelkedést nevezik így a környékbeliek. (Bagi Béla, Pócsy Jenő) Hidroeolikus képződmény, mely eredetileg sokkal magasabb volt, de ma már nagyon le van szántva [7]. 328. Csutora-halom (II). A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Barci-réten egy világosabb rajzú kiemelkedés van így nevezve. A mia katonai térképeken ezen a helyen halom jelzés van O 90 m név nélkül a Tére-torkolat K partján. Ma itt szélesen elterülő halomszerű emelkedés van, mely régen jóval magasabb volt, de erősen le van szántva. Pányi György tiszai halászrévész mondta, hogy főleg régen Csutora-halomnak is nevezték, de inkább Csutorásnak a környékével együtt [7]. 329. Czakó-csatorna. A Kútasi út és az orosházi vasútvonal közti területnek, a régen úgynevezett Kis-pusztának káros vizeit szedi össze a mellékágai útján, s vezeti bele a Kakasszéki-csatornába [12], 330. * Dama(g)-puszta. A XII—XIV. sz.-beli oklevelek Vásárhely környékén 12 község és 4 puszta nevét sorolják fel. Ezek közt szerepel a fenti puszta is [34]II. 66, 229,454]. Elelyét nem ismerjük. 331. Damjanich utca. A Lázár utcából indul ki É felé vezet a város széléig, s a Hideg utcáig tart. A belső 2/3-ad része még ősi település. Egyenetlen házsorai állandóan szélesednek, az Imre utcától pedig tölcsérszerűen kiszélesedik az utca a Cserey utcáig, s innen, ahol a híres Bika-kút volt, (1. ott) kezdődik az újabb utcatelepülés, melynek szélessége több mint 30 m. Ez az utcarész már a kiszárított Hattyas-tó medrében épült, s a széles utca közepe erdősítve van. Régen az I. tized utcája volt, most az I. és III. kerületbe tartozik. Régi neve Bika utca volt, s a híres Bika-kúttól és Bikakocsmától nevezték el. Újabb nevét Damjanich János (1804—1849) honvéd tábornokról, a „veres sipkás” zászlóalj vértanú vezéréről kapta [13]. 332. * Danszka-ér. A Tisza szabályozása előtt jelentős ér volt, mely a Tisza kört- vélyesi kanyarulatát a Kender-tóval kötötte össze. Medrének elmosódott nyomait még ki lehet venni a körtvélyesi gátőrház irányában az Iklód-ér fölött. Tavaszi szántás vagy hóolvadás után repülőgépről az ér régi medervonulata a Kender-tó torkolatáig jól kivehető. Hajdan vize mély volt, csónakokkal jártak rajta a város felé (N. Kardos Imre, Pányi György). Ma fenékmagassága 79,0 m ti alatt van [6/32], 333. * Danszka-mocsár. A Danszka-ér medre régen a Kender-tóba torkolása előtt D felé egy nagy kiterjedésű lapályba terült el, ez volt a Danszka-mocsár. Száraz időben kaszálták. Fenékmagassága 79,5 m körül van t2v (Kamocsay Gábor). 334. Darab-rét. A Nagyfai-Tiszakanyártól Ny felé a Hosszú-tó és Kérő között terült el. Hajdan vizes terület, később rét, legelő, ma víztelenített, kitűnő szántó. Nevét onnan kapta, hogy a 89. sz. átvágás következtében két darabra vágták el (Benes Gyula ig. főmérnök). 335. * Daráné-foka. A Hód-tó és a Tére-ér között képezett összeköttetést. Az 1774. évi Vertics-féle uradalmi térképen jól ki van rajzolva. A helyszínen már alig vehető ki nyoma, ellenben vizes időszakban repülőgépről Kishomoktól ÉNy felé látható medervonulat nyomaival azonosítható. Partján emelkedett a Daráné hátja [6/33], 336. Daráné hátja. A Daráné-fokának partján szélkifúvás és az ér medréből homok kisodrása következtében keletkezett, hajdan magas part volt. Ma már nagyon 43
