Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
le van szántva, főleg a volt ér medrébe. Magas fekvése miatt a belvízszabályozás előtt is nagyon jó szántóterület volt. Régen Dúróné fokának, illetve hátjának is nevezték [7]. 337. * Darázs utca. A múlt században a mai Gyulai utcát nevezték így (1. ott) [13]. 338. Daru-hát. A Gyúló-ér és a Kopáncsi-sík közti félsziget [38/1. 17]. A kopáncsi idősebb gazdák ma a Gyúló-ér ÉNy-i partjának az V—VII. dűlőkbe eső magasabb részét nevezték így. (Kapocsi Mihály, N. Szabó Pál, Pócsy Jenő.) Ma 78,5—79,5 m-ig emelkedő rész □, de már erősen le van szántva. Jól termő terület [7]. 339. Daru útca. A mai V. kerület helyén hajdan elterült Csúcs-tóban tömegesen tenyészett darvakról kapta nevét. Szabálytalan Z alakban megtört kis utca, mely a mai Károlyi utca magas területéről, a régi Csúcs-tó egy öblözetén át, a tó szélén települt mai Szí. István utcába vezet le. Szintmagassága a feltöltögetés ellenére is környezetéhez képest mély. Régen a III. tizedbe tartozott [13], 340. Darvas. A Kenyere-ér medrétől ÉNy felé, azzal nagyjában párhuzamosan húzódó nagy terület a Székhalom-, Fekete-halom-, Darvasszék-, Barattyos- és Szentesiül fél-dűlők D-i végénél. A 80,0—81,0 m-es térszín meredeken szakadt le a Kenyere mai 77,5—78,0 m-es medrébe. Hajdan rétség, kaszáló, ma kiváló szántóterület. A partos részek az őskorban is jó települőhelyek voltak, s gazdag jazig emlékek lelőhelyei [2/134. 38/1. 443], 341. Darvas-ér. A Darvasszék fölös vizét vezette a Kenyerébe. Régen széles, de sekély medre volt, ma már csak helyenként vehetők ki a meder maradványai. Repülőgépről tavaszi szántás és hóolvadás idején szinte összefüggően kivehető a régi medervonulat. 342. Darvasér-hát. A Darvas-érnek a hasonló nevű dűlőben áthúzódó partosabb részét nevezték így régen. Hidroeolikus képződmény volt, mely régen magasan és hosszan elnyúló part volt. Ma már nagyon le van szántva, az ér medre pedig beszántva. (Szél István darvasi gazda helyszíni közlése) [7], 343. * Darvas-szék. Darvas területnek csaknem a közepén terült el hajdan a Darvas-szék vizes-mocsaras rész. melynek fölösleges vizét a Darvas-ér vezette le a Kenyerébe. Az év nagy részében száraz volt, mert vizet csak a lehullott csapadékból nyert, főleg télen és tavasszal a hóolvadás után, mert területe magas volt, s a környékbeli erekből sem kapott vizet. Miután az elsekélyesedett Darvas-ér is csak lassan vezette le az összegyűlt vizet, lassanként a terület elszikesedett. Ma víztelenítve van, s szakszerű talajjavítással jó minőségű mezőgazdasági területté válik (Szél István, Szabó Sándor darvasi gazdák közlése). Mai fenékmagassága 79,5—80,0 m □. 344. Darvasszék-düllő. A határ ÉNy-i részén a Mártélyi úrtól É felé a mindszenti határig húzódik a Barattyos- és Feketehalmi-dűlők között. Lakossága 220. Ebből ref.: 138, r. k.: 80 [9], 345. Darvasszék-mártélyi főcsatorna. Mártély-, Székhalom-, Feketehalom- és Darvasszék-dűlők fölös, káros vizeit szedi össze s a Tisza mártélyi holt kanyarulatának alsó részébe vezeti be [12]. 346. Dáni útca. A régi Láger városrésznek volt a főutcája a Nagy és Kis Láger között. A Vásárteret kötötte össze a Serház térrel, a vele párhuzamosan haladó egykori Kistó-ér medrének vonulatát követve. Az utca eredeti neve Lógeri Nagy utca volt. Az 1800-as évek elejétől, midőn a Serházat az uradalom felépítette (1804,1. ott), azután Serház utcának nevezték. Újabb nevét Dáni Ferencről kapta, aki 1873—1881- ig volt Vásárhely első főispánja. Akkor kapta városunk a törvényhatósági jogát. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája [13], 347. Dáni utcai katolikus elemi iskola. A lógeri rész régebben főleg r. k. lakosok gyermekei részére épített 2 tantermes, 2 tanítós elemi iskola volt [8]. 44
