Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

még mindig felcsillanó víz, a hajdani Hód-tó parányi maradványa. Az 1870. és 1872. évi nagy esőzések, belvizek alkalmával, s azóta is több ízben a határ K-i részéről és a békési medencéből jövő „vadvizek” a régi természetes, de már régen kiszáradt medreken (Cirják-, Sarkaly-, Katra-, Száraz-ér stb.) keresztül ismét megtöltötték a Hód-tó medencéjét, elöntve a szépen betelepített szőlőskerteket, gyümölcsösöket és a szántóföldeket. 1887-ben pedig a kistiszai zsilip kidőlésekor a megáradt Tisza újra elöntötte a Hód-tó medrét a Szeged—békéscsabai vasútvonal töltéséig, melyet akkor az elhabolástól szádfalakkal védtek [6/22],

A Hód-tó mai fenékmagassága átlag 77,0 m, és csak helyenként vannak 76,5 m-es mélyedései, a régi „forgók” helyén. A város felőli magas partja 80,5—82,5 m-ről hirtelen, néhol csak pár méter hosszan esett le 77,0 m-re. Ma már az egész területe ármentesítve és művelve, illetve hasznosítva van. Az 1910-es évektől mindjobban kezdik beépíteni [6/20—22].

669. Hód-tó—Gorzsa. Dűlő, mely a régi Hód-tó medrében terül el. Lakossága: 402, ebből ref.: 253, r. k.: 116 [9],

670. Hód-tó—paperd-csatorna. A Pap-ere medrében ásták a Régi Szegedi út alatt átvezetve, vize a Hódtói-csatornába ömlik. Felveszi a régi Hattyas- és Király- széki-tó medrének lecsapolására még az 1795. évben ásott „Kanális” (1. ott) vizét is, mely a Szentesi utcáig terjedő belterületi rész bel- és csapadékvizeit szedi össze. A Hódtó-paperei-csatorna azután a város alatt elhaladva a szegedi vasútvonal alatti áteresztől mint Hódtó—kistiszai-csatorna vezeti le a belvizeket a Tiszába. [12].

671. * Hód utca. Musztafa szegedi kádi vásárhelyi összeírásában szerepelt 1570- ben. Ma már nem lehet biztosan megállapítani, hogy hol lehetett, de a felsorolásból a későbbi Vasúti, majd Kállay utca helyére lehet következtetni [3/1. 2, 4]. Ezt a feltevést igazolják a környékbeli öreg, idős emberek, akik emlékeznek arra, hogy szüleik, nagyszüleik így nevezték ezt az utcát a múlt századokban, mert ez az út vezetett a szomszédos elpusztult Hód-községbe, illetve annak területére a mai Újvárosra, a Kis-tón keresztül (Égető Imre, Jó Ferenc Kerekes Gábor) [13].

672. Hold utca. Susán legkeletibb utcája a hajdani Kis-tó mocsaras partján» egészségtelen helyen települt, rendezetlen utca. A Bezerédi utca (1. ott) vakközzel együtt indul ki a Révész utcából és a Kis-tó medrébe vezet le. Régen a IV. tized, ma a VI ke- rület utcája. Mikor a Kis-tó-ban még „élő” víz volt, ezen a területen főleg halászok és halárusok laktak, s akkor még az utca eredeti és jellegzetes neve Horog utca volt, emlékeztetve a régi halászéletre, ugyanis a Kis-tó vizében akkoriban sok harcsa élt, s azokat főleg horoggal fogták (Herczegh István, Kamocsay Gábor). Kár volt ezt a jellegzetes nevet megváltoztatni [13].

673. Holló útca. Az I. és III. kerületet elválasztó régi, ív alakú, széles utca. A Szentesi utcából indul ki, és a volt Bika, majd Damjanich utcába vezet. Nevét a még a múlt században is előfordult — elég gyakran — s a környékben volt Pap-erdő, valamint' a Hattyas- és Csúcs-tavak partján nőtt hatalmas fűz- és nyárfákon fészkelt hollóktól (Corvus corax L.) kapta. (Kamocsay Gábor, Nagy Sándor.) Régen az I. és II. tized választó utcája volt [13].

674. Holt-Porgány. A Porgány-érnek szabályozás után szárazon maradt széles, jól kiképzett mederrészletét nevezik így.

675. Holt-porgányi-alsó tiltó. A Szárazér-gencshát-gacsibai-csatorna torkolatánál létesített zsilip, mellyel ha a Batidai-síkről és a Száraz-ér vidékéről összegyűlt belvizeket sürgősen kell levezetni, akkor a tiltóval a Hódtói- és a vele összefüggő csatornák vízlevezetését lehet szabályozni [12].

676. Holt-porgányi-felsó' tiltó. A Batidai-csatorna torkolatánál levő zsilip, mely75