Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
lyel a Batidai-csatorna mellékágai által szállított, főleg batidai, gorzsai belvizek levezetését lehet szabályozni, késleltetni. 677. Holt-Téré. A Tére-érből ágazott ki a torkolatátától alig 500 m-re,és K felé domborodó ívben, kb. 2,5 km hosszan kanyarogva a mai védtöltés tövében ugyancsak a Térébe tért vissza. Medre már igen sekély, irányát a partján levő megmaradt öreg fűzfák jelzik [6/35], 678. Holt-Tisza ~ Dög-Tisza. A Tisza szabályozása alkalmával az átvágások következtében kiiktatott, áttöltött kanyarokatn evezték így. Ilyenek a Mártélyi-, Kört- vélyesi-, Atkái- és Nagyfai-Holt-Tisza. Ez utóbbi ugyan közigazgatásilag nem tartozik a vásárhelyi határhoz, de régen főleg a vásárhelyiek halászták és használták környékét. Részletesen lásd külön-külön. 679. Homok-halom. A kopáncsi vasútállomástól ÉK-re, a Nagy-rétből kiemelkedő tekintélyes hátsáv a Gyúló- és Hód-tó között, azok összefolyásánál. Hidroeolikus képződmény hv, © 84 m. A 77,0 m-es terepszíntből □ meredeken emelkedik ki. Az 1900-as évek elején még nagyon szép szőlők, gyümölcsösök voltak (pl. Szilágyi tanya),de mostmár kipusztultak, és inkább szántóföldi gazdálkodást folytatnak itt. [7], 680. * Homokhalmi-régi-szöllők. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján a Gyúló-szigeté- nek ÉNy-i részén a mai Nagy- és Kis-homok, valamint Szöllő-halom emelkedése helyén romboid alakú, egybefüggő szőlőtelepítés van feltüntetve. Hozzá vezető utak nincsenek kirajzolva, mert vizes időkben úgy is csak csónakon lehetett megközelíteni. 681. * Homokegyháza. Középkori elpusztult község lehetett. II. Lajos király 1525. évi adománylevele már pusztaként említi Szilasegyháza és Monyoróegyháza pusztákkal együtt, mint Orosháza tartozékát [38/11. 363]. 682. * Horgas-tó. L. Horgonya alatt. 683. * Horgonya-tó. Az 1408-i adománylevél említi először Mellhorgonya néven Kevesketel és Athka, Hozyw thow között, az 1789-i összeírás pedig Laponyag és Súly mos között. A tó medre még ma is megvan az Atka DK-i, de már ármentesített részén a töltéshez közel. Nevét horgonyhoz, vasmacskához való hasonlóságától kapta. Lásd még Mellhorgonya alatt is [6/22]. 684. * Horog utca. Susán legkeletibb utcája, mely a hajdani Kis-tó mocsaras partján, egészségtelen helyen települt. A mai Bezerédi utca vakközzel együtt indul ki a Révész utcából és a Kis-tó medrébe vezetett. Régen — mikor a Kis-tó ban még bőven volt víz — itt főleg halászok és halárusok laktak. Ezért kapta nevét a horogtól, fontos halászati eszköztől. Mai neve — kár, hogy elkeresztelték — Hold utca (1. ott) [13]. 685. Hosszú-hát. Régi okmányok Sámson határában említik. Helyét már nem tudjuk, környékbeli idős emberek emlékeznek ugyan ilyen névre, valószínűleg a Hosszúhát-halom környékén lehetett, de ma már ott erősen leszántott partos vonulat nyomait mutatták a gazdák [7]. 686. * Hosszúhát-halom. Sámson határában említik Tótkutas és Kopáncs között az 1738 és 1750-es években. [38/1. 135]. Valószínűleg az előbbi Hosszú-hátnak, lehetett magasabb, tovább fennmaradt kiemelkedése [7], 687. * Hosszúhát-szék. Jelentéktelen vízállás, mocsaras terület lehetett Sámson határában a Hosszú-hát környékén. Ma már a belvíz rendezése után biztosan nem tudjuk megállapítani helyét. Tóth István idős sámsoni gazda a Hosszú-hát és Hosszúhát-halom helyét a régi Sámsoni-pusztán a Száraz-ér medrétől D-re Sámson községtől ÉK felé, a Belső-majortól Tótkomlósra vezető út alatt,aFúcűmrtól kb. 1 km-re mutatta, ahol a régi katonai térképen is még látható, nagyjában É—D irányú magaslat fel is van tüntetve északi végén 94 O rn jelzéssel. 76
