Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
A Vertics-féle 1774. évi uradalmi térkép Mágocs határának DNy-i oldalán a pusztai részen tünteti fel az egyiket, a másikat Derekegyháza Ny-i határában. A mágocsi gö- bölkút még az 1920-as években megvolt (Varga Imre). 558*. Görbe-csapszék. Görbe kocsmának is nevezték. Az 1770. évi összeírásban már szerepelt. A mai Bajza utcában volt [38/IV. 343], 559. Görbe-szék. A Sóstóparti- és Kanászhalmi-dűlőkben terült el. Vizét a kecskés- és Csárpateleki-laposokból kapta, nevét pedig alakjából [6/20], Kis Sor-tónak is nevezik. 560*. Görbe-tó. A Farki-réten volt nagyobb vízállás [38/1. 92], Ma már az ottani lakosok nem emlékeznek helyére. 561. Görbe utca. Susánnak, nevéhez valóban méltó hosszú utcája, amely a Kistó- part utca végén kiágazó Levél utcából indul ki, és ÉK felé a Klauzál utca végsó' részébe vezet. Rendezetlen utca 5 vakközzel és 6 keresztutcával. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája [13]. 562. Görögkeleti görög templom. A Szentesi utca elején a Kossuth tér és Lázár utca közti részen épült az 1800-as évek elején a görögkeleti egyház temploma a görög származású hívek adakozásából vett telken. Előzőleg még az 1782. évben épült ezen a helyen egy imaházuk. 1783-ban határozták el a templom építését, és 1807-ben már készen is állt. Építési költsége 5879 Ft 58 kr. volt [3/1. 8], mely összeget az akkor Vásárhelyen letelepedett görög származású, főleg kereskedők adtak össze (Konstantin Gyula közlése). A görögkeleti iskolát 1822-ben építtette az egyház a templom telkén a Szentesi utcai frontra, előzőleg bérelt házban tanítottak (Adamovics Jenő). A XVII. században a görög-török háborúk miatt sok görög menekült Görögországból és Macedóniából Magyarországra. Ezek közül Vásárhelyen települt le Constantinovics Cristofor görög kereskedő Macedóniából, a mai Konstantin család őse, aki annak idején Oldalkosárban a mai O-templom körüli temető (cimetérium) ÉK-i sarkában vett a várostól, illetőleg a ref. egyháztól néhány négyszögöles területet, amelyen árusító sátrát, bódéját állította fel. Azután ő és utódai egy kis földszintes házat és egy nagyobb raktárai építtettek. Az üzlet kitűnően ment, viszont a telket, mely az akkori Fő utcára nézett, már úgy körülépítették (ref. kántorház, templom- védfal, magánházak stb), hogy azt növelni nem tudták. Ezért a régi házat és a raktárakat lebontották, s az egész területet egyetlen emeletes házzal építtették be úgy, hogy semmi udvara nem maradt. A földszinten volt az üzlet, emeleten a raktárak. Ez a ház később a Konstantin család „Kegyelet” temetkezési üzlete lett. Az 1700-as évek elején már 6-7 görög család lakott Vásárhelyen, akik megalakították a görögkeleti egyházat, papjuk még nem volt, a szentesi pópa járt át esetenként. Hozzájuk csatlakoztak később a határban élő nincstelen oláh pásztorok, néhány idevándorolt rác kereskedő is. így később a vásárhelyi görög alapítású egyház hovatartozása miatt versengés támadt az aradi román és a temesvári szerb pópák között, ami a vásárhelyi hívek hitéletére is rossz kihatással volt, az egymás között amúgy is versengő görög, román és szerb eredetű hívekre. Végül is a magyar kormány az illetékességet a helyszíni vizsgálatok, az egyházi és városi irattárak anyagának gondos áttanulmányozása után, továbbá a templom körül annak idején még ott eltemetett alapítók sírköveinek görög felirataiból kétséget kizárólag megállapították az egyház tiszta görög alapítását, és így autokefal, autochton nemzeti görög hitközséggé nyilvánította, s mind a román, mind a szerb pópa önkényes uralmát megszüntetve a karlócai gör. kel. görög egyház főpásztorának joghatósága alá helyezte. Az első világháború után, 1920-tól pedig a szentendrei püspök fennhatósága alá tartozik (Konstantin Gyula, Pánits Sándor, Adamovics Jenő szóbeli közlései) [20/49. 38/V. 687]. 62
