Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
563. Görög-palota. A Kossuth-tér és Szentesi utca sarkán épült egyemeletes bérház, mely a görögkeleti egyház tulajdonát képezi. 564. Gőzfürdő. A Bauer-malom mellett a Bocskai utca ban az 1880-as években épült gőzfürdő. A malom gőzkazánja biztosította a fürdő részére a melegvizet és a gőzt. Magánvállalkozás volt, a Bauer-cég tulajdonát képezte. 565. Gunyhó-telek. A Mágocs-ér K-i partján elterülő partos rész. Kiváló termő- terület [38/11. 392], Hajdan főleg juhászok, pásztorok gunyhói, karámjai voltak ezen a víztől védett lankás magaslaton. Innen kapta a nevét (Jó Ferenc). 566. * Gurg ~ Gurt-puszta. 1266-ban említi a Margitszigeti apácák adománylevele Mártély és Solt között, mint Mártély tartozékát [38/11. 36, 231, 349], Ma nem tudjuk, hogy merre lehetett. Közelebbi adatokat eddig nem találtam. 567. * Gyanta-ér. A Lőrinc- és Vaj-ér között említi az 1789-i urbárium, úrbéri összeírás [38/1. 82,92]. Ma már nem állapítható meg biztosan a medre a sok, ottani mélyedés között. A Lőrinc-értöl Ny felé sekély, ma már erősen beszántott medervonulatot Gyantás néven mutatott a helyszínen Benes Gyula ig. főmérnök, valószínűleg azonos a Gyanta-érvei. Repülőgépről nézve őszi-tavaszi szántás, hóolvadás után egy medervonulatot ki lehetett venni a Ló'rínc-értől DK-i irányban a Vaj-ér felé, azonban sok régi kisebb medermaradvány van körülötte [6/20], 568. Gyöptelep ~ Dögtér. A város területén elhullott jószágok elföldelésére, később már részbeni feldolgozására szolgáló terület megfelelő épületekkel. Továbbá a város belterületén levő árnyékszékek, pöcegödrök „kihordását” végezték a telep alkalmazottai, régi gúny néven: „honvédágyúsok”, a pecérek pedig a kóbor kutyákat fogdosták össze, főleg piaci napokon és ebzárlat idején. 1870-ben rendezték be az első, közegészségügyi rendeleteknek megfelelő telepet 16/m K. költséggel. [59/344]. 1910-ben tiszta vagyoni állapota 160/m K. volt. A telep a Kincses temető mellett a Szegvári-út mentén a Kenyere-ér egy hajlatában volt. 569. * Gyevi-fok. A Kovázdi-rét vizét vezette le a Kéróba. A múlt században már jelentéktelen ér volt. Ma már nyomát is alig lehet kivenni (Benes Gyula ig. főmérnök) [6/34], 570. * Gyékény utca. A lecsapolt és kiszárított Csúcs-tó medrét az uradalom település céljára jelölte ki, s széles egyenes utcákat mértek ki a mérnökök. Ez az utca is széles, rendezett, s a Szentesi utcát a régi Káka utcával kötötte össze. Nevét onnan kapta, hogy a Csúcs-tó helyén azelőtt sok gyékény, káka és nád tenyészett, sőt még az 1920—30-as években az ottani kertek mélyen fekvő részein és a levezető csatornákban is sok nád, káka és gyékény termett. Az utca régi jellegzetes nevét Báthori utcára, a Káka utcáét pedig Rákóczi utcára változtatták át (1. ott) [13]. 571. György utca. Tarjánban a Lázár utcától indul ki, s É felé tartva hegyes szögben a Damjanich utcába vezet. Régen a I. tizedbe tartozott, ma II. kerület utcája [13]. 572. * Győri barmakútja. Szöllős határában a Száraz-ér partján jelzi az 1774. évi uradalmi nagy térkép. 573. Györpölési-csatorna. A Györpölési és Rókalyukas-hát vizeit szedi össze, a Borsósi őrháztól a Tisza védgátjának tövében húzódik a Kővázái-síkig, onnan ÉK felé a Kopáncs—Kistiszai-csatornába torkollik. Hossza: 4253 m [12]. 574. Györpölési-ér ~ Györpölicsi-ér. A Györpölési-tó megkeskenyedett folytatása a Kopáncsi-rét Ny-i része és a Tisza között. Régen jó nádló terület volt, ma kitűnő szántó. Fenékmagassága ma 77,0—77,5 m □ [6/34]. 575. Györpölési-halom. A Györpölési-hát D-i kiemelkedő része A 83 m [5464/4 lap], A halom még ma is, az intenzív földművelés ellenére is elég meredeken emelkedik ki a hajdani Györpölési-tó és ér medréből [7]. 576. Györpölési-hát. A Nagyfai-Tiszakanyártó 1 É—ÉNy-ra elterülő magasabb 63
