Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
294. * Csókás. Középkorban falu volt. V. László, midőn Hunyadi Jánosnak visz- szaajándékozta a tőle jogtalanul elvett birtokait, még bőkezűen többet is adott. Ezek között szerepelnek Csókás és Perek falvak, valamint Csókás-puszta is. [38/11. 158], A falu a mai nagy kiterjedésű Csókási-puszíán a mai Csókás-dűlőben lehetett. [14] 295. Csókás-düllő. A határ DK-i részén a Hatrongyos- és Hatrongyosiútvég-dűlő és Nyékitelek-dűlő közt terül el az Erzsébetoldalon. Lakossága: 182, ebből ref.: 151, rk.: 25. [9], 296. Csókási iskola. A Hatrongyosi-út mentén a 16. kilométerkő közelében a Csókási- és Hatrongy ősi-dűlök között épült 1 tanítós, 1 tantermes állami iskola [8], 297. * Csókási-puszta. Az Erzsébeti úttól D-re a makói határig terjedő, hajdan puszta, nedves területet nevezték így, melyet Hatrongyos és Nyéki-telek határol. Nagy kiterjedésű puszta volt, melynek mélyebben fekvő részeit •— főleg tavasszal — víz borította. Fölös vizeit a Círják- és Katra-ér vezette le. 298. * Csókási-sömlyék. A hajdani Csókási-puszta mély részein tavasszal, belvizek alkalmával nagy vizek keletkeztek. A mélyebb részeken, ahonnan már a Cirják- és Katra-ér nem tudták levezetni a vizet, az év nagy részében lefolyástalan mocsár keletkezett, ezeket nevezték sömlyéknek. A fokozatos belvízrendezés következtében ma már ezeket a mély részeket is víztelenítették. 299. Csokonai utca. Régen a IV. tizedben, ma a VI. kerületben a Klauzál utcából a Simonyi utcától kifelé a baloldalon nyíló rövid, rendezetlen vakköz. Csokonai Vitéz Mihály nagy költőnk (1773—1805) bizony rendesebb utcát érdemelne [13]. 300. * Csomorkány. Középkori község, majd város, mely a mai Csomorkányi- lapos-dűlőben a Csomorkányi út 17. és 18. km között települt, szélesen elterülő erek, vizek között kiemelkedő hátakon. A templomát a legmagasabb domb tetején építették a XIII—XIV. században egyszerű, egyszentélyű, félkör alakú apsissal, valószínűleg késő románkori stílusban. A templom körül és a régi település helyén ásatások alkalmával sok értékes lelet került a gimnázium régiségtárába (csengettyű, rézkereszt, pénzek, edények stb.). Ezen a területen már az őskortól kezdve a legkülönbözőbb időkből való települések nyomait találták már eddig is, mert helyzete természetes védelmet nyújtott a településre. Első említés Szt. István király idejéből származik, midőn ez a terület is a Csanád nemzetség birtokába került. 1442-ben Chomorkan néven írták, azután többféleképen, s 1655-ben írták először Csomorkány néven. Neve ősmagyar Csömör névből származtatható [2/182, 192. 14 38/1. 452, II. 301—316], 301. Csomorkány. Vasúti megállóhely a Szeged—Békéscsabai vasútvonalon a Nagyállomástól 9 km-re. 302. Csomorkányi-csatorna. A Csomorkányi-lapos káros vizeit vezeti le a Má- tyáshalmi-főcsatornába (1. ott), de a Pusztaszéli-csatornával is összeköttetésben van [12]. 303. Csomorkányi-düllő. A Csomorkányi és Pusztaszéli út között DNy—EK irányban húzódik. ÉNy felől a Mátyáshalmi-, DK felől pedig a Csomorkányi laposdűlő határolja. Lakosság száma: 87, ebből ref.: 51, r. k.: 31 [9], 304. Csomorkányi iskola. A Csomorkányi úton a 17. és 18. km között a Csomorkányi-, Csomorkányi oldal- és a Tanyaszéli-dűlők találkozásánál épült 1 tantermes 1 tanítós állami elemi iskola [8]. 305. Csomorkányi-lapos. Hajdan nagy kiterjedésű mocsaras terület volt, mely szélesen terült el a Csomorkányi és Erzsébeti út között Sámsonig. Nagy víz idején összefüggött a pusztai vizekkel, a Fehér-tóval, a Tanyaszéli-laposok vizével is. A XVII. sz.- ban még kiváló halászóhely volt [38/11. 313]. Száraz időben a partos részeit szántották, de legnagyobb részét legeltetésre, kaszálónak használták. A hátasabb részein 40
