Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
települt Csomorkäny község, legmagasabb dombján pedig a templom. Ma területe ármentesítve van, jó termőterület, s fenék magassága 83,5—84,5 m. 306. Csomorkányi-lapos-düllő. A hajdani hasonló nevű mocsár helyén a Csomor- kányi és Pusztaszéli út között terül el. Határolja ÉNy felől a Csomorkányi-, D felől a Csomorkányi oldal- és Tanyaszél-dűlő. Lakossága: 78, ebből ref.: 43, ev.: 5, rk.: 30 [9]. 307. Csomorkányi-ódal-düllő. A Csomorkányi úttó\ D-re, vele párhuzamosan elterülő dűlő. D felől a Cirják-dűlő, ÉK felől a Csomorkányilapos-dűlö, K felől pedig a Tanyaszél-dűlő határolja. A régen is vízmentes, partos részeken kiváló lelőhelyeket tártak fel [2/182, 192], Lakossága: 430, ebből 348 ref.: r. k.: 74, [9], 308. * Csomorkány-sömlyék. A hajdani Csomorkányi-lapos legmélyebb részeit nevezték így, melyeket a belvízszabályozás előtt az év legnagyobb részében víz borított. 309. Csomorkányi-templomrom. Csomorkány község temploma a Csomorkányi- lapos vízzel három oldalról körülvett magasabb halmán épült. Építésének idejére eddig pontosabb adatokat nem tudunk. 1892-ben és 1895-ben környékén ásatásokat végeztek. Ekkor még a templom épületéből, mely pontosan K—Ny irányban fekszik, az É-i oldalon a két külső pillér közt 10,6 m hosszú és 5 m magas, az ÉNy-i sarok pillér mellett D felé három m hosszú 4,8 m magas, DNy-i sarok pillér mellett K felé 4,2 m hosszú és 5,2 m magas falmaradványok voltak. Ez utóbbi falmaradványban egy kis gótikus ablakrés van. Az alap akkor még mindenütt megvolt. Ottani idős emberek szerint a múlt század elején még körül magasan álltak a falak, de később anyagát építkezésekhez elhordták. A templom külmérete kb. 28 X 9 m volt. Az É-i oldalához egy kb. 4,5X4 m-es sekrestye volt építve. A templom egyhajós és egyszentélyes volt, félköralakú apszisszal. A hajónak 4 külső támpillére volt, ebből 2 sarokpillér. A szentélynek 3 valódi támpillére volt D, DK és K-i részén, Ny felől pedig a sekrestye két oldalfala pótolta a támpillért az É-i falon. A falak jól égetett téglából épültek, s benne eddig csak egy helyen találtak beépítve egy szabálytalan terméskődarabot. A templomromot sürgősen műemlékké kellene nyilvánítani, állagát biztosítani, területét pedig be kellene keríteni. Tekintettel arra, hogy a rom magánterületen fekszik, építőanyagát évről évre hordják [38/11. 301—]. A J. cs. térkép XX. 28. lapján a Csomorkányi út kanyarulatában bal oldalon van feltüntetve, mint „Alte Kirche”. 310. Csomorkányi út. Hajdan Hód-községet kötötte össze Csomorkány-falusal, majd várossal. Most a VIII. kerület Újvárosról indul ki mint Csomorkányi utca, majd a makói vasútvonal keresztezésétől kezdve mint Csomorkányi út K felé vezetve a templomrom mellett a Csomorkányi-majorig, onnan pedig Tótkomlósra, vezet. A határt a 21 km után hagyja el [11]. 311. Csomorkányi útszél. A Csomorkányi út kb. 13 km-től K felé eső szakaszának mentét nevezik így. Ez az elnevezés főleg a határ dűlőzése előtt volt használatos (Halmi János, Kerekes Gábor). 312. Csomorkányi utca. A VIII. kerületben, Újvároson a Széchenyi térből indul ki ÉK felé, s a Csomorkányi útba folytatódik. A kerületet hosszában a közepe táján osztja kétfelé. Mint nagy forgalmú utat, legelőször kövezték ki Újvároson. Századforduló előtt az V. tizedbe tartozott [13]. 313. * Csónak-csapás. így nevezték régen azokat a mély vizű ereket és tórészeket, melyek a csónakközlekedést biztosították. Alacsonyabb vízállás idején ezeket „kotorták”, azaz a vízinövényeket, nádat, gyékényt, hínárt stb. irtották, vágták és az iszaptól takarították. Áradások, nagy víz idején megtörtént, hogy nagyobb csónakok, sőt hajók is elvesztették alattuk a „csapás” medrét, s kitévedtek a rétre. Ilyenkor a sok víz között, a hajózható erek, tavak medrét csáklyákkal keresték, „tapogatták”. (BagiBéla, 41
