Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
217. Büdöstói-csatorna. A Nagy-rét alsó részének és a volt Büdös-tó lapályának vizeit viszi a Sártó vasúti megállóhelytől ÉK-re az Ökörtói-csatornába. Hossza 1000 m [12]. 218. * Büt-ere ~ Böjt ere. A Barci-réten a Sár-tót kötötte össze a Kerek-tóval. Hajdan széles és kacskaringós medre, főleg vizes időben, repülőgépről nézve ma is jól látszik [6/31]. 219. Ceglédi göbölkútja. Újvárosi-puszta ÉK-i sarkában a Mágocs-értöl D-re, hajdan a pusztán legelő jószágok bővizű itatókútja volt. Az 1930-as években még megvolt a kút (Varga Imre). 220. Cédulaház. Az az épület, melyben a járlatírást végezték. Tudomásunk szerint legrégibb ilyen ház a régi kórház mellett a Kereszt utcában a mai pogári iskola telkének DK-i sarkában, a Vásártér szélén volt. Körülbelül 3x4 m-es alacsony, téglaalapon vályogfalú, gaztetős, később cserepes kis épület. Vásárok idején itt tartottak szolgálatot a rendőrség, az adóellenőrök, a járlatíró, állatorvos és a rögtönítélő vásárbíró, a „pofonbíró”. A polgári fiúiskola építése előtt 1893-ban a Kútasi úton a 12 sz. alá helyezték, és itt működött 1896-ig, midőn is új mázsaházat építettek a Vásártéren, s ide költözött a cédulaház is (Halmi János és József). 221. Cicka-zug. A Ludas-sziget Ny-i részén elterülő 82 ;0—83 ;5 m.-es □ emelkedés. Nem tartozott a vásárhelyi határba, de régen főleg a vásárhelyiek ’’áréndál- ták”, s legeltettek ezen a területen is. 222. * Cigány-ér (I). Régen a Csúcs-tó vizét vezette le a Kenyerébe. Ma medrének D-i részét helyenként feltöltötték és beépítették. A kenyerei részét és környékét agyagkitermelésre használják. Mélyebb részén ma is nagy kiterjedésű nádas van. 223. * Cigány-ér (II). Sámson közelében a pusztán a Cigány-kút mellett jelentéktelen ér volt. Ma már medre alig látható. [6/31]. 224. Cigány-fenék. A Tisza nagyfai kanyarulata alatt a Porgány-értől É-ra terült el a Hosszú-tó tói ÉNy felé. Jelentéktelen vízállás volt, ma területe ármentesítve van (Benes Gyula). 225. Cigány-járás. A Száraz-ér medrének egy részét az Aranyad-ér torkolata közelében és annak mélyebb fekvésű környékét nevezik így [6/17]. 226. Cigány-kút. Sámson közelében, a Cigány-ér II. medre mellett valamikor fontos csordakút volt. 227. Cigány-rét. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Batidai-síktól ÉK felé elterülő rétséget nevezik így a Kis-Sajda- és Nádas-halomtól É felé. A mai Kerek-Szikánccsal azonos (Pócsy Jenő) L. Szigün-rét. 228. * Cigány-tó. Lúdvár és Sár-tó között, a Tiszával csaknem párhuzamosan, keskeny vízállás volt. Ma felső részén a védgát húzódik át. Alsó része pedig ármentesítve van. Hajdan nagyobb áradás alkalmával egybefolyt a Sár-tóval és Büdös-tóval (Benes Gyula, Pányi György) [6/17], 229. Cigány utca. A VIII. kerületben a Csomorkányi utca végén a Makó felé vezető vasúti töltésig terjedő „Putri" szélső utcája. Az 1900-as évek elején még földbe vájt viskókból állt a telep, ma már kulturáltabb, s szélső utcája, a Cigány utca pedig egészen rendes, tiszta házakból áll. Régen az V. tized, ma a VIII. kerület utcája [13] 230. Cigány-vég. Az előbbi cigánytelepet nevezték így is. 231. * Cigöllér. A Hód-tó legészakibb öble a mai Bocskai utca alatt, melyet régen Cigöllér sornak neveztek. Ez volt a legmélyebb része, s bár száraz időben a „Tó”-böl lement a víz, ezen a helyen azonban állandóan megmaradt. Áradások alkalmával itt erős forgók, örvények voltak, melyeket a Topa-ér itteni torkolata is okozott. A Cigöllér volt a nagykikötő, melynek K-i részén a hajók, Ny-i részén inkább a tutajok kötöt34
