Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
tek ki. Hódtavi hajósok szerint itt a víz mélysége áradások alkalmával 2 ölnél is mélyebb volt, s már a magas part szélén nyakig ért a víz, és sokan bele is fulladtak. (Halmi József, Jó Ferenc). Partján a XVI. sz-beli települések nyomát találták. [2/193]. 232. * Cigöllér sor. A Hód-tó É-i öble partján a Topa-ér torkolatától a Kis-tó torkolatáig települt házakat nevezték így s az előttük lévő utat. Ma Bocskai utcának nevezik. Jó Ferenc közlése, kinek háza annak idején még a Cigöllér soron épült, helyén még a nagyapja által épített öreg ház falaiban és alapjában a hódi templom (1. ott) romjaiból kiszedett téglák is voltak. [13], 233. Ciherés. Hajdani erek, mocsarak partos részeit régen sok helyen bokrok, fák, bozótok szegélyezték. Ezeket nevezték a vásárhelyi gazdák Ciherésnek. (Pányi György, Pócsú Mihály (5/31). 234. Cinkus-düllő. A Pusztán, a Pusztaszéli és Komlósi út között kb. K—Ny irányban terül el. É felől a Mózeshalmi-, D felől pedig az Aranyadhalmi-dülőhatárolja. Területének legnagyobb részét és a mélyen fekvő környékét hajdan a Cinkus-tó, később mocsár borította. Lakossága: 252, ebből ref.: 78, ev.: 93, r.k.: 70 [9], 235. * Cinkus-ér. A Cinkus-tó megkeskenyedett része, melynek vize a Fehér-tó felé folyt, és a Sóstó-énei egyesült. Hajdan fölös vize a Csomorkányi-laposba folyt le, ma területe ármentesítve van [6/31], 236. * Cinkus-mocsár. A Cinkus-tónak a Bogárzókkal összefüggő sekélyebb részét nevezték így. Régen mikor a Cinkus-tónak még vize volt, ez a rész nádas, kákás, mocsaras terület volt (Lázár Lajos gazd. főtan.) [6/17]. 237. Cinkus-part. A Cinkus-érnek a Fehér-tó felé eső részén még ma is látható, hajdan magasabb partvonulatát nevezték így. Az intenzív földművelés következtében lassankint teljesen leszántották (Nagy Márton cinkusi gazda közlése) [7]. 238. * Cinkus-tó. Hajdan a legnagyobb pusztai víz volt, mely a mai Cinkus-, Aranyad-, Kardoskút-, Pecércéshát-dűlőkben terült el a Pusztaszéli út és a Sós-tó között. Összefüggött a Bogárzókkal, Csárpával és Fecskés mocsarakká). Nagy víz idején pedig még a Tanyaszéli-lapossal, Fehér-tó\a\, sőt a Cirjákka) és ennek révén a Kis-tó és Kistó-ér vizével is összefolytak [6/17], 239. Cinkusi iskola. Pusztán az Aradi-út mellett, a 2. kilométer oszlopnál épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola [8]. 240. * Cipő-halom. A régi Szegedi úttól D-re, a volt Kendertói-hídtöl K felé még ma is látható terepemelkedés lehet, hogy azonos a régi oklevelekben és térképeken jelzett Cipő-halommal. Az ottani gazdák nem ismerik ezt a nevet. A tarjáni id. Dezső József kovácsmester emlékszik, hogy szülei-nagyszülei emlegették ezt a nevet. Tűhegyi Sándor tabáni idős lakos szerint Cipó-halomként emlegették a Kender-tó ban [7]. 241. * Cirják-ér. A békési területről hozta hajdan a vizeket, de csak a Tanyaszéltől nevezik így, midőn már felvette a Tanyaszél-, Pusztaszél, Csomorkányi-lapos és a Barackos vizét. ÉK—DNy irányban húzódik széles medre, és a Nyomásszélen ÉNy felé fordul, s az Aranyágon keresztül a Kistó-hajlatba vezette vizét. Repülőgépről végzett megfigyelések és felvételek is igazolják, hogy hajdan összefüggésben volt a Katra-énel, s így vizének egy része ez úton került a Hód-taván keresztül a Tiszába [6/32], 242. Cirják-düllő. A Csomorkányiés Erzsébeti út között, azokkal párhuzamosan terül el a Diliinka és Tanya-szél között. Területének nagy részén folyt hajdan a széles és mély vizű Cirják-ér. Lakossága: 348. Ebből ref.: 296, ev: 6, rk.: 42 [9]. 243. Cirják-laposa. A Cirják-ér medre helyenkint igen szélesen elterült, elmo- csarasodott, s lankásan emelkedett. Régen ezeket a részeket nevezték így, jó legelő, 35
