Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
164. Beselaposi-csatorna. A Bese-lapos fölösleges vizét vezeti le, mint a Beseéri- csatorna egy ága [12]. 165. Bese-part. A Bese-ér a Hód-tavi torkolata előtt kimélyült és partja lankásan emelkedett. Hajdan kiváló legelő' volt, ma szántóföld, s az intenzív földművelés következtében már nagyon le van szántva (Pócsy Jenő) [7], 166. Bezerédj útca. Susán K-i részén a volt Kis-tó medrébe lehajló terület vak köze, mely a Révész utcából DK felé húzódik. Rendezetlen görbe kutyaszorító, mely fekvésénél fogva — főleg tavasszal — nedves, bűzös levegőjű, egészségtelen utca (78,5—79,0 m) Előző neve Jakab utca volt. Új nevét Bezerédj Imre kuruc tábornoktól kapta [13]. 167. * Béka utca. A mai Beöthy utcát nevezték így a múlt századokban, mikor még mélyebb fekvésű volt a terület. Nedves időkben itt a víz sokáig megfeküdt, s az innen nem messze elterült Hattyas-tóból sok béka vándorolt ide is. (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor) [13]. 168. Béla útca. Oldalkosárnak egy megtört kis utcája, melyik a Batthyány utcát a Kaszap utcával köti össze. Előzőleg III. tized, ma a IV. kerület rövid utcája. Előző neve Kos utca volt [13]. 169. Béldi útca. A Klauzál utca elején bal felőli négy kutyaszorító közül a harmadik rendezetlen vakköz. Múlt században a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája. A múlt századokban a helyén szűk sikátor volt, mely a Susáni Nagy utcából (ma Klauzál utca) a mai Búvár utca helyén folyt Kistó-ér partjára vezetett [13]. 170. Bíbic-hát (I.). A Nagy-szigetben a Hód-tó DNy-i partján a Tére-torok- kal szemben van a Szöllő-halom homokvonulata (1. ott). Mellette van a Bíbic-hát hosszan elnyúló emelkedése. Közelében volt a Pap erdeje (1. ott) [7]. 171. Bíbic-hát (II.). Szentkirály, Gorzsa és Katra-szél határának találkozásánál a Katra-ér mentén emelkedő hidroeolikus képződmény [7]. 172. Bíboros-sík. A Batidai-sík alacsonyabb vízállás idején több, egymással ösz- szefüggő kisebb vízterületre szakadozott. Ezek közül az egyiket nevezték Bíboros .síkjának. A Jcs. térkép XIX. 29. lapján gondosan ki van rajzolva a Batidai-, Tisza és Keskeny-sík összefüggő területéből D felé folytatódik, s a Ludas-sík belőle ágazik ki. A Jcs. térkép Biberésnek nevezi. A környékbeli lakosok és birtokosok Bíborossíknak mondják (Pócsi Mihály, Lázár Lajos, Benes Gyula), s így hallották az idősebbektől is. A bíboros nevet azzal magyarázzák, hogy régen ez a terület a Csanádi püspökségé volt, s Püspökieléhez is közel van. A gr. Károlyi levéltárban levő egyik térképen is így nevezik. Viszont lelei gazdák Biberésnek is mondják, sőt Bizerésnek is [38/1. 77]. 173. * Bika-kocsma. A régi Bika, ma Damjanich utca közepe táján a Bika kút közelében volt jó menetelű, híres kocsma. Az épülete még ma is megvan a Damjanich és Holló utca sarkán, elemi iskolának van átalakítva [13]. 174. * Bika-kút. A régi Bika utca vége felé a mai Ilona és Cserei utcák kiágazásánál, ahol a kis erdő kezdődik, volt régen egy nagyobb, igen mély ásott kút, ahol a környékbeli lakosok, gazdák részben az ottani, részben a legelőről hazatérő jó- szágjaikat itatták. Két nagy fa, később vasból készült itató vályú volt mellette, külön a lovak és külön a szarvasmarhák részére, nem messze tőle E felé, a mai kis erdő elején pedig a disznók részére volt „pocsolyáztató”. A kút vize tiszta, hideg és jóízű volt, és messze környékből jöttek, s hordták málé„öntés”-re. Közelében volt egy nagy bikaistálló is, s nem messze a híres Bika-kocsma. Később, midőn az utcában ártézi kutat fúrtak, azt is sokáig „bikakút”-nak nevezték. Az utca is, a kocsma is, a kút is nevét a régi híres bikaistállóról kapta (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor) [10]. 29