Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
175. * Bika utca. A belvárosból a Lázár utcából indult ki, s a Kincses temető felé vezetett, folytatása a Mártélyi út. Most Damjanich utcának nevezik (1. ott) [13]. 176. * Billegző-akol. A Mágocs-értől DNy-ra, az Orosháza-derekegyházai-úttól pedig ÉNy-ra állott egy nagy akol, ahol fó'leg az uradalmi jószágokat tartották, és bélyegezték azokat. A Károlyi-uradalomhoz tartozott. 177. * Billegző-ház. A Vásártér K-i részén, a mai cédulaház (1. ott) közelében épült a Kútasi út szélén. Régen deszkából építették, akolszerű ideiglenes épület volt, s csak állatvásárok alkalmával használták. Később szilárd falú házat építettek helyébe, és a hét bizonyos napján szolgálatot tartottak benne (Halmi József, Herczegh István). 178. Bitangistálló. A város tulajdonát képező épület a gyeptelep területén (1. ott). Ide hajtották a gazdátlan, „elbitangolt” állatokat, ahonnan az igazolt tulajdonosa a megállapított tartás- és kezelési díj megtérítése után hazahajthatta az állatot. Előzőleg az Epres-kertben volt a bitangistálló (Varga Imre). 179. Bocskai utca. Hajdan az Új utca városrész legrégibb utcája és házsora volt. Ma az Andrássy utcából indul ki, és kissé É felé domborodó ívben a körtöltéssel párhuzamosan a Bauer malomig húzódik. Régen a III. és a IV. tized, most a IV. és VII. kerület határutcája. Hajdan Cigöllér sornak, majd Égető utcának. (1. ott), a század- forduló előtt pedig Bocskai utcának nevezték el Bocskai István erdélyi fejedelemről (1556—1606), aki a protestáns vallás érdekében fegyvert fogott II. Rudolf ellen [13]. 180. Bocskai utcai református elemi iskola. A ref. egyház építette 1817—18. években az Új utcai tizedben a „Tó” partján a Cigöllér soron. Az iskolát is, a telkét is többször bővítették. Később a Cigöllér sort Égető, majd Bocskai utcának nevezték el. Az iskolának híres tanítója volt Daru Mihály a századfordulón, úgyhogy a nép az iskolát hosszú időn át „Daru iskolának” nevezte. (1. Belső Új utcai iskola) [8], 181. * Bodaegyháza. Középkori kis település, melyet az 1341 -i adománylevél említ először. Batida község határában 4—5 km-re az elpusztult falutól, a Nádas-halom körül települhetett [14, 38/11. 301]. 182. * Bodrog-mocsár. A Tisza atkai kanyarulatának DK-i fordulója mellett szélesen terült el mint vizes, nádas terület. Ma legnagyobb része a 88-as átvágás alsó végénél a hullámtérben van, s ott a régi medre már feliszaposodott. Hajdan jó nádló terület volt. Mai fenékmagassága 77,0—77,5 m között van [6/16]. 183. * Bodrogi-erdő. A mai hullámtérben az algyői vasúti hídtól felfelé ÉNy-ra elterült nagy kiterjedésű fűz- és nyárfaerdő volt, mely a Bodrog-mocsárig terjedt. (Pányi György). 184. Bodzás-part. A Hód-tó partja a Téré torkolatától két oldalt erősebben kiemelkedett, főleg szélkifúvás következtében. Ezen a magas parton vezet a Régi Szegedi út. Ez a magas, vízmentes hely az őskortól kezdve biztos településre adott alkalmat. A Kőrös és Bádeni kultúra nyomait találták itt meg. [2/108, 110], A belvízszabályozás előtt a Hód-tó meredek partszéle fás-bokros terület volt, és sok földi bodza (Sambucus ebulus), vagy ahogy erre nevezik gyalogbodza tenyészett, s innen kapta a nevét (Bodnár Bertalan, Kamocsay Gábor) [7]. 185. Bodzásparti-csatorna. A Hód-tó fenekének fölösleges vizét gyűjti össze és vezeti le a Keselyes-csatornába, és a Szöllőhalmi-csatornával is összefüggésben van. A csatorna mentén öntöző gazdálkodás indult meg [12]. 186. Bodzásparti-düllő. A Csárpateleki és Régi-Szegedi út között a Tére-hát egy része [9]. 187. Bodzásparti iskola. A Régi-Szegedi út szélén 4 és 5 km között a Csárpateleki út és a kopáncsi I. dűlőnek összetalákozásánál épült 1 tantermes, 1 tanítós állami elemi iskola. Itt tanított sokáig Kamocsay Gábor ig. tanító, gazdasági tanácsos, az 30
