Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
153. Beöthy utca. Az I. kerületben a Szivárvány utcát derékszögben megtörve köti össze a Holló utcával. Mély fekvésű területen települt. Ottani idős emberek szerint ezen a helyen a Hattyas-tónak (1. ott) volt egy öblözete. Később töltögették, de még ma is környezetéhez képest jóval alacsonyabb fekvésű (79,0 m). Az utcát Beöthy Zsolt (1848—1922) egyetemi tanár — irodalomtörténészről nevezték el. Előző neve Béka utca volt. (Nagy Sándor, Tűhegyi Sándor közlése) [13]. 154. Bercsényi-hajlat. A Bercsényi telepnek a Szegedi útra lejtő lankás, szép részét nevezték így. Ezen a részen van több szép nyaralóval együtt a kishomoki akácerdő és a strandfürdő is. 155. Bercsényi-telep. A Szegedi út mentén a Népkert vasúti állomástól alig 2 km- re Kishomok vasúti megállóhely mellett terül el a Kishomok-halom nagy kiterjedésű hullámos homokhátsága, mely hajdan a Hód-tó medréből hidroeolikus úton keletkezett. A Tisza szabályozása előtt még a nagyobb áradások idején is a magasabb részei szárazon maradtak (pl. Tetü-vár, Kun-halom), ezért már régóta szőlővel, gyümölcsfákkal telepítették be. Már az 1780-as években összefüggő szőlőtelepítés volt ezen a részen [J. cs. térkép XIX. 28. lapja]. A Tisza szabályozása után az új Szegedi út és az alföld-fiumei vasútvonal kiépítésével kezdett nyaralóteleppé kialakulni. Szép kis házak, borpincés nyaralók épültek a domboldalon, s az 1920-as években strandfürdőt is építettek (Gál dr.). Ezt a szép területet nevezték Bercsényi-telepnek. Később sajnos az építkezési célokra kiválóan alkalmas homokot kezdték rendszertelenül kitermelni, a szőlők, gyümölcsfák egy részét kiirtották, a házak közül többet — miután körülöttük a homokot több méter mélyen kitermelték — lebontottak, s lassan a strandfürdő is megszűnt, beiszaposodott. Már az őskortól jó települési hely volt, főleg a jazigok lakták [2/137, 38/1. 439], 156. Bercsényi útca. A múlt században a VIII. kér. Újvároson volt, s a mai Kiserdő' sort nevezték így. Nemsokára ugyancsak Újvároson a Kis-tó bal partján húzódó Fáncsi utcai házak kertjének alsó sorát hívták így. [Czégényi idejében 1888-i belterületi térképe]. Később ezt elnevezték Alsó utcának, viszont a IV. kerületben levő Csalogány utcát, a Kinizsi utca jobb oldali mellékutcáját, mely a Kálvin térre vezet, nevezték el így Vásárhely hajdani földesuráról, gróf Bercsényi Miklós (1665—1725) kurucvezérről [13]. 157. * Bere. Középkori község, melyet 1237-ben kelt Csák Miklós végrendelete említ először. 1471-ben Derekegyháza és Korhány közt sorolja fel Mátyás király adománylevele. A Szentesi és Szegvári út között lehetett a település [14]. 158. * Berecki utcája. Régi írások Tabánban említik, ma már nem lehet tudni, hogy hol lehetett, melyik mai utcát nevezték így [13]. 159. Berkenye útca. Susánnak régen nagyobb forgalmú utcája volt, folytatása a mai Bálint utca (1. ott), mely a Kistópart utcába vezet. Még ma is rendezetlen, szűk utca, a Klauzál utcának a ref. templomtól visszafelé a második mellékutcája két vakközzel. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája [13]. 160. Berzsenyi útca. A IV. kerület rendezetlen kis utcája a Kinizsi és Nagy Sándor utca között. Régen a III. tizedbe tartozott. Nevét Berzsenyi Dániel (1773— 1836) nagy költő emlékére adták. Előző neve Ignác utca volt [13]. 161. * Bese-ér. A Nagy-sziget É-i részéből vitte a vizet a Hód-tóba. Medre széles, de lapályos volt és jó „nádló” terület. Mai fenék magassága 77,5 m [6/31]. 162. Beseéri-csatorna. A volt Bese-ér szélesen elterülő lapályának, a Bese-lapos- nak fölösleges vizét viszi a Hódtavi-csatornába, de a másik vége a Nagyszigeti-csator- nába vezet [12]. 163. Bese-Iapos. A Bese-ér szélesen elterülő, hajdan mocsaras medrét és mély fekvésű környékét nevezik így. Területe ma víztelenítve van és jó szántóföld. 28
