Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
vezték így régen. Ma már erősen le van szántva (Hódi István, Bánfi Imre barattyosi gazdák). 105. Barattyosi-csatorna. A Barattyos-dűlö mély részein összegyűlő csapadék- és belvizeket gyűjti össze, s a Téglási-csatornába ömlik, közben fe veszi a Tegehelmi-csa- torna vizét is. [12]. 106. * Barát-fok. Az Atka vizeit szedte össze, s a Hámszárító felé kanyarodva hajdan a Térébe ömlött. Jelentéktelen ér volt. [6/30]. 107. * Barátok-foka. A Tisza jobb partján Ányás és Mártély között képezte a határt. A Kis-Tiszából ágazott ki. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de régen főleg vásárhelyiek bérelték mint halászóhelyet, környékét meg mint jó kaszálót. (L. még Kompolár-fok). (Pányi György), [6/30, 38/1. 52]. 108. * Bare. Középkori község, a Barci-rét valamelyik partos részén települhetett. 1408-ból említik először Kotacháza és Kökényes falvakkal együtt, Barch néven. 1636-ban már pusztaság volt [38/. 290] Népes jazig és Árpád-kori település nyomait tárták fel. [2/134, 182. 14], 109. * Barci-erdő. Az 1408-i oklevél Csongrád megyében sorolja fel [38/11. 238], Valószínűleg a Bare község környékén, a Barci-réten terült el. 110. * Barci-fok. A Barci-rét tavait, ereit kötötte össze a Tiszával és a Tére-érrel. Igen jó halászóhely volt. [6/30], 111. Barci-rét. A Tisza körtvélyesi és atkai kanyarulata közti mélyebb fekvésű rész, amely a Tisza szabályozása óta a hullámtérbe került. A Tére-ér két részre osztotta : a Ny-i, nagyobb és K-i, kisebb területre. Közepe táján nagy kiterjedésű mélyedés volt, a Barci-tó, melyben áradások után sokáig állt a víz. Kiöntések alkalmával a Tisza állandóan emeli talaját, s a régi erek, tavak medrét pedig lassankint teljesen feliszapolja, így a még múlt században is híres, jó halászóheylek ma már eltűntek [6/15]. Ma a Barci-rét partosabb részein — bár a hullámtérben van — szép gyümölcsösök, szőlőtelepülések vannak, a mélyebb részeket szántóföldi művelésre használják, a legjobban vízjárta részeket pedig kaszálják. 112* Barci-tó. A Barci-rét közepén nagy lefolyástalan mélyedés volt, mely a Tisza szabályozása előtt nagy kitejredésű, jelentős mélységű, kiváló halászóhely, melynek fölös vizét a Barci-fok vezette le a Tiszába. Áradások után lassankint elmo- csarasodott, a Tisza szabályozása óta fokozatosan feltöltődött [6/15]. Századforduló előtt helyenkint még 1,5—2 m-es mélyedések voltak a hajdani tó fenekén. (Pányi György). 113. * Barta Mihály utcája. Oldalkosár városrész utcája volt hajdan. Ma már nem tudjuk, hol volt, vagy melyik mai utcát nevezték így. [13]. 114. * Bart falu erdeje. Régi oklevél említi, valószínűleg Bare—Bart községhez tartozó Tisza menti erdő lehetett. Hihetőleg azonos lehetett a Barci-erdó'vel [38/1. 262, IV. 270]. 115. * Basarág. A Cirják-ér mentén említik 1337-ben, mint Vezekényi István birtokát [38/1. 50, IV. 270] Közelebbi adatokat nem találtam. Ma már ilyen névre még a környékbeliek sem emlékeznek. 116. * Bat-ere. A Szikáncsi-síkot kötötte össze a Batidai-síkkal a Répás-hátat keresztülvágva. Medre helyenként tószerűen kiszélesedett. Hajdan kiváló halászóhely volt, vize csökkenésével jó kaszálóterület lett. Partján települt a középkorban elpusztult Batida község, s ott építették a templomát is. [6/30]. Az ér partján Cara- calla M. Aurelius római császár idejéből való pénzeket találtak. [38/1. 451], melyek a ref. főgimnázium régiségtárába kerültek. 117. * Batida. Középkorban elpusztult község. Határai voltak É-on Szentkirály és Vásárhely, K-en Földeák, Ny-on Gorzsa, D-en Kopáncs és Ledé. 1380 körül a Bati24
