Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
dai családé volt. 1596-ban elpusztult, 1662 körül kezdett újra népesedni, 1678-ban már református temploma volt, 1686-ban végleg elpusztult [26/11. 39], A Batidai- teleknek nevezett földháton, a Bal-ere ÉNy-i partján a medertől kb. 15 m-re épült a temploma, 1895-ben tárta fel Oláh Imre tanár. Ezen kívül Őskori, bronzkori, XII—XIII. és XVI. századbeli gazdag lelőhelyeket találtak itt, melynek anyaga a gimnázium régiségtárában van feldolgozva. [2/181, 191. 38,1. 211, 424, 451], 118. Batida—Gorzsa-düllő. A határ legdélibb részén Kopáncsés Répás-hát között terül el. Lakossága: 587. Ebből ref. 306, rk: 272. zsidó: 2 egyéb: 7 [9]. 119. Batida-puszta. A Batidai-ér É-i partján levő magaslat, melynek É-i határán emelkednek Ny—K irányában a Vermes-halom, Batidai-halom és a Répás-hát. (1. ott). 120. Batidai-csatorna. A volt Batidai-ér medrében ásták a Batidai-sík területén összegyűlő felesleges vizek levezetésére. Hossza 4590 m [12], 121*. Batidai-ér. A Hód-tó délkeleti részét kötötte össze a Csalányosseá. Felső részénél a Bor-halom, D-i torkolatánál pedig a Vermes-halom emelkedik. Medrében ásták a Batidai-csatornát [6/31]. 122. * Batidai-fok. Hajdan a Batidai-ér D-i, megkeskenyedett végét nevezték így a torkolatánál, itt a medre mély, a partja pedig szakadékos volt. Igen jó halászóhely volt (Pócsy Jenő). 123. Batidai-halom. A Batidai-puszta és Répás-hát között emelkedik s a környezetéhez képest még ma is jelentős magasságú halom, 0 87 m. A Batidai-ér medréből keletkezett hidroeolikus képződmény, s annak a természetes dombsorozatnak a tagja, melyhez a Vermes-, a Sajti-, a Nádas- és Dinnyeszög-halom is tartozik (1. ott). Az ármentesítő társulat térképe szerint egymáshoz közel É—D irányban két magaslat van feltüntetve, az É-i 85,0 m, a másik 84,5 m, a környékük 78,0—79,0 m. Batidai- kettó's-halomnak is nevezik [7], 124. Batidai-két-halom. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Batidai-sík Ny-i partján az Ürmös-halomtól ÉNy-ra két egymáshoz közel álló halom van feltüntetve, mint „Batidai két halom”. Azonos a Batidai-halommaX [7]. 125. Batidai-lapos. A Batidai-sík mélyebben fekvő része, a Kárászos-réttől É-ra [1:25 000 térkép 5464/3 lapja] 126. Batidai majori-csatorna. A Batidai-csatorna D-i mellékága, mely a határ és a Batidai-csatorna közti terület vizeit vezeti le. A batidai major víztelenítésére építették. Hossza 2170 m, a mellékágáé 500 m [12]. 127. Batidai-sík. A határ D-i részén levő nagy kiterjedésű, mély fekvésű terület, mely átterjed a lelei és földeáki határba is. A XVII. és XVIII. sz.-ban még nagy kiterjedésű vizes terület volt, mely főleg áradások idején összefüggő víztükröt képezett, melyből csak itt-ott emelkedett ki néhány halom és földhát. A J. cs. térkép gondosan kirajzolja, s jól látszik az összefüggés a többi nagy vizekkel. (Tisza-sík, Keskeny-sík, Biberés (Bíboros) síkja stb). Mai fenékmagassága 77,0—77,5 m □. [6/16]. 128. Batidai-sziget. Batidán a Disznóér-hát és Korsós-hát sorában egy nagyobb kitejedésű, kiemelkedő partos részt nevezték így. Ma már erősen le van szántva, s s alig kivehető terepemelkedés, amely azonban az ármentesítés előtt jelentős „állatmenedék” volt. (Vekerdy Sándor árm. ig. főmérnök helyszíni közlése). 129. Batidai-telek. A Bat-ere partján elterülő hátas rész, melyen hajdan az elpusztult Batida község települt a templomával együtt. 130. Batidai-torok. A Batidai-fok D-i, a Csalányos-érbe vezető részét nevezték így régen. Ezen a részen a fok medre kiszélesedett, s a Tisza szabályozása előtt itt mély és erős folyású volt. A hajdani meredek partján a hidroeolikus Vermes-halom emelkedik. Ma már erősen le van szántva (Bagi Béla, Pócsy Jenő). 25
