Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
sorolásból következtetve a mai Vár-tóval lehet azonos (1. ott), mely akkor még sokkal jobban kiképezett és nagyobb Tisza-kanyar lehetett [38/11. 68], 2050. * Wartow piscina. Régi oklevelekben a vásárhelyi határban levő vizek között sorolják fel. Valószínűleg a mai Vár-tónak, akkor még sokkal nagyobb vizét kell rajta érteni [38/11. 68], 2051. Zatka. Régen a környékbeli öregek és a régi iratok Atkát (1. ott) nevezték így is. Még a múlt század vége felé is, de még a 20—30-as években is, ha már ritkán is, de emlegetik így is. (Lénárt Sándor atkai gazda, Maczelka János és N. Kardos Imre földbirtokosok, Pányi György révész) [6/15], 2052. * Zeleméres. Hunyadi János a vásárhelyi birtokához csatolta többek között fenti pusztát is, de közelebbi helyére vonatkozólag eddig adatot nem találtam. Zelemér nevű határrész van Hajdú megyében mint Hajdúböszörmény tartozéka. 2053. Ződ-halom (I.) (Gorzsai-). A Vágott- és Fekete-halom közt a régi Hód-tóba vezető Fekete-ér medréből hidroeolikusan keletkezett, főleg homok, homokos agyag képződmény. A katonai térkép szerint a , O 83 m. Az ármentesítő térkép szerint □ 82,5 m, de itt neve nincs jelezve, viszont a Fekete-ér medrének fenékmagassága ezen a részen 78,5—79,0 m. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján a mélyebb fekvésű réti földek és a partosabb részek határán van gondosan kirajzolva, s a neve is fel van tüntetve [7]. 2054. Ződ-halom (II.) (Rárósi-). A rárósi legelőn a Böve-halomtól ÉK-re kb. 3,5—4,0km-re emelkedik. Ma határjelző halom. Katonai térkép szerint A, O 89 m. Az ármentesítő térképen □ 87 m, a tszf. magassága [7]. 2055. * Zöld koszorú-kocsma ~ Hajnal-csapszék. Az 1830-as években uradalmi kocsma volt, s az uradalom mérette benne a borait [38/III 343], 2056. * Zöld-Iaponyag. Komlós és Szöllős határában elterülő mocsaras rész volt, melyen száraz időben legeltettek. A századfordulóban már rendszeresen művelték. Nem tartozott a vásárhelyi határhoz, de főleg vásárhelyiek bérelték, használták, „árendálták”. (Karasz József gazda közlése). 2057. Ződ-laponyag-halom. A Zöld-Iaponyag mocsár Ny-i szélén emelkedő, régen jelentősebb halom. Nem messze van tőle a Nádas(i)-halom. [L. Nádas-halom (II.)]. Régen mint határhalom szerepelt. Ma már erősen le van szántva. (Karasz József) [7], 2058. Zrínyi utca. Tarján főutcája, mely a Kossuth térből indul ki a Fekete Sas szálloda előtt, s Ny felé Tarjánvégen a Régi-Szegedi útban folytatódik. Régen Tarján községet kötötte össze Vásárhellyel. Az utca sok helyen rendezésre szorul, nem egyenes, hanem — mint vízparti település — a Hód-tó régi partvonulatát követi. Bal oldaláról 7 kis utca és sikátor vezet le a „Tó”-ba, illetve a körtöltésig, jobb oldalról pedig 10 mellékutca indul ki belőle. A Vajda utcáig az I., azon túl a II. kerületbe tartozik, azelőtt az I. tized utcája volt végig. Régi neve Tarjáni utca vagy általában Tarjám Nagy utca volt (1. ott). Azelőtt nagyobb forgalmú és fontosabb „fő” utca volt, mert Szeged felé a forgalom ezen az utcán és folytatásán, a Régi-Szegedi úton bonyolódott le a Tisza szabályozásáig. Tarján lakossága is főleg ezen az utcán közlekedett a belvárosba, s a Fő utcán át tovább Susán és Láger, valamint Újváros felé. Az utca új elnevezése Zrínyi Miklós (1508—1566) szigetvári hősről történt [13]. 2059. Zsarkó baromkútja. A Tatár-sánctól D-re, már a szöllősi határban jelzi az 1774. évi Vertics-féle uradalmi nagy térkép. Az 1920-as években még megvolt. (Varga Imre) [10], 2060. Zsarkó ménéskútja. Szöllős DK-i határszélén a Laponyag (Zöld-Iaponyag) és a Nádas(i)-halom között van feltüntetve az 1774. évi uradalmi térképen [10]. 218
