Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
2061. Zsedényi útca. Az I. kerületben a Mihály utca jobb oldali, első vakköze a Szalay és Holló utca között. A vakköz jobb oldalán csak egy porta van, a 2. számú, bal oldalán pedig kis telkek. Az utcát Zsedényi Eduárd (1804—1879) politikusról nevezték el, aki 1848-ban az alkotmányért küzdött. Nagy vagyonát az evangélikus egyházra hagyta (Halmi János ev. lelkész) [13], 2062. * Zsegenye-ér. A Porgány- és Bogdány-ér között a Lebő-halom E-i és Ny-i lábánál folyt hajdan, elég széles és mély medrében vize, melyen közepes vízállás idején hajókkal, illetve csónakokkal is jártak. Főleg repülőgépről nézve medre még ma is jól kivehető, fenékmagassága 77,0—77,5 m □. 2063. Zsegénye-hát. A Zsegenye-ér É—ÉNy-i partja és a Porgány-ér közötti 78,0—78,5 m-es terület, mely a Porgány-szélnek (1. ott) a kezdete □. Hidroeolikus képződmény. Tőle D-re van a Lebő-hát és Lebő-halom nagy kiterjedésű magaslata (1. ott), mely a Tisza szabályozása előtt jóval magasabb volt, és közepes, sőt magasabb vízállások idején is szigetként emelkedett ki a vízből. (Kapocsi Mihály, Pányi György) ül 2064. * Zsena-ér. A Nagy-sziget DK-i végén a Gyúló-érbői ágazott ki a Sarkalyi- szöllők felé. Hajdan nagyobb áradások idején a Hód-tóval is összefüggött [38/1. 29, 74]. Ma már medre alig kivehető, csak az ottani idős emberek tudták megmutatni a maradványait (id. Lázár Lajos, Pócsy Jenő). Repülőgépről, főleg tavaszi hóolvadás után medre sokkal jobban kivehető, s a medrében ásott csatorna jó útmutató. 2065. Zsenaéri-csatorna ~ Zsenai-csatorna. A régi Zsena-ér medrének részbeni felhasználásával a volt ér vízterületéről szedi össze a fölösleges és káros vizeket, s viszi a Hódtó-kistiszai-csatornába [12]. 2066. Zsena-halom. A Nagy-sziget DK-i végén a Zsena-ér partján kiemelkedő, ma már alig kivehető partos rész, mely a Tisza szabályozása előtt is szántóterület volt. Hidroeolikus képződmény. A Zsena-ér medréből kisodrás, kifúvás folytán keletkezett. (Bagi Béla, Halmi János) [7]. 2067. Zsena-hát. A Zsena-halmot és emelkedettebb környékét a Tisza szabályozása után rendszeres földművelésre fogták be, és ennek következtében erősen leszántották. Ezért a környékbeliek később már inkább Zsena-hátnak nevezték. (Halmi János) [7], 2068. Zsidó hitközségi székház. 1891-ben szóba került egy megfelelő épület tervezése, melyben a hitközség hivatalos helyiségeit, a tisztviselők lakásait, a jegyzői irodát, tanácstermet, az átutazó vidéki zsidók részére vendégszobákat és egy dísztermet építenének az emeleti részen, a földszinten pedig modern kávéházat és éttermet terveztek. Még abban az évtizedben pályázatot hirdettek, és Petrecz Pál építész tervei szerint és az ő kivitelezésében a zsidó templom, a zsidó iskola és a János (Kálvin János) tér által közrefogott területen az Új templommal szemben 34 000 Ft költséggel fel is épült. Később az emeleti részt jól jövedelmező szállodává képezték ki, s az éttermet és a kávéházat is bővítették. Ezután „Központi kávéház és szálloda” lett a neve, de a közszájon mint zsidó kávéház, zsidó vendéglő szerepel. (L. ilyen nevek alatt is). 2069. Zsidó iskola. A vásárhelyi zsidók 1839-ben megvették 3000 Ft-ért a Kecskeméti-féle házat a Hosszúpince, majd Nap, most Szeremlei utca elején, a mai Központi kávéház, illetve a zsidó hitközség székháza mellett, s ebben a házban nyitották meg 1839-ben az első zsidó iskolát. 1843-ban megvették még a mellette levő Kecskeméti-telket is, melyet a volt Matók-féle telekkel egyesítettek, s a következő évben (1844-ben) új iskolát építtettek [8, 38/V. 694, 20/52], 2070. * Zsidó kávéház (L). A Mózes utca és Vásártér sarkán levő ún. zsidó kocsmát nevezték így későbben. Ebben az épületben volt állítólag az első zsidó imaház is, mert ide engedélyezte a zsidók részére az uraság a gyülekezési jogot. Ma a Szabadság 219
