Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
összeszűkültebb mederrészeit, melyek legtöbbször szélesen, lejtősebben terülnek el (pl. Kakasszék völgy, Kistó völgy, Kútvölgy stb.). 2041. Vőgy utca. A régi Kereszt, később Wlassics utcát köti össze a mai Óvónőképző intézet, hajdan uradalmi présház és a Szarvas vendéglő mögött a Kálvin térrel. Két ága van, az egyik az óvónőképző mellett, a másik a gabonaraktár mellett kezdődik, s a két ág a Szarvas mögötti, kis térszerű kiszélesedéssel egyesül. A kezdeti részei 81,5, illetve 81,0 m tszf. magasságról rövid úton 79,0—79,5 m szintre meredeken ereszkedett le a hajdani Kistó-ér majd Kispiaci-tó és a beleömlő Topa-ér partjára. Az utca két ága közti, csúcsával D felé néző, nagyjában háromszög alakú magaslaton épült a szép kivitelű unitárius templom. (L. ott). A Kálvin tér felől nézve nagyon szép városképet mutat a magaslaton álló kis templom s a mellette két oldalról meredeken emelkedő Völgy utca. Ma a IV. kerületbe tartozik, régen a III. tized utcája volt [13]. 2042. Vörös-halom-düllő. A határ ÉK-i részén a Pusztaszéli útiól Ny felé, Csicsa- tér- és Szőrhát-dűlők között terült el. Lélekszáma: 189. Ebből ref.: 56, ev.: 19, rk.: 108 [9], 2043. Vörös-halom—Szőrhát-düllői-csatorna. A nevezett két dűlő területén összegyűlő felesleges vizeket szedi össze, és a kenyereparti iskola közelében a Kenyereéri- csatornába vezet bele [12]. 2044. Vörös-kérészt. A volt Károlyi utca kezdetén a Kinizsi, Wlassics és Teleki utcák, kiszélesedett összetalálkozásánál, még az 1790-es években állítottak fel egy téglaalapon álló, vaskerítéssel körülvett, szép kőfeszületet. Nevét onnan kapta, hogy mind a téglaalapzat, mind a kőkereszt vörösre volt festve. Ettől kapta a Wlassics utca is a régi Kereszt, de általában Vöröskereszt utca elnevezést. Az 1950-es években „forgalmi akadály” címen eltávolították. A katolikus egyház a Római katolikus temetőben a kápolnával szemben állíttatta fel, sajnos nem az eredeti kivitel szerint, hanem alacsony alapokon, s emiatt nagyon rosszul mutat. (Dr. Lohr Ferenc közlése). 2045. Vörös utca. Turjánban a Zrínyi utca negyedik, jobb oldali utcája, mely a Lázár utca végéhez vezet. A sarkán állott a múlt század végéig a híres Kása-malom, a „Kása” Szabó család birtokában. (L. ott). Rendezetlen, zegzugos utca, két kutyaszorítóval. Idős tarjáni lakosok szerint ez az utca a Zrínyi és Lázár utcákból egymás felé irányuló vakközök későbbi összeszakításával keletkezett. Ezt igazolják a térképekről leolvasható települési viszonyok (id. Dezső József, Rákos János). Régen az I. tizedbe tartozott, ma a II. kerület utcája [13], 2046. Vörösmarty utca. Újváros második, hosszanti utcája. Szép, rendezett, széles utca. A Széchenyi tér K-i oldaláról indul ki, és a Szoboszlai utcába vezet. Régen az V. tized utcája volt, ma a VIII. kerületbe tartozik. Az utcát Vörösmarty Mihályról (1800—1855), nagy költőnkről nevezték el [13], 2047. Vörösnád-hát. A Nagy-síktól D-re a Szárazéri-csatorna mentén 78,5— 79,0 m-ig □ elhúzódó hátság, mely hidroeolikus úton jött létre. A Tisza szabályozása előtt jóval magasabb volt, régen legeltettek rajta, majd mind nagyobb részét szántották. A Tisza szabályozása után a rendszeres szántás következtében ma már régi magasságából, meredekségéből sokat veszített [7], 2048. * Vörösökör-kocsma. Az 1770-es években még a város belterületén kívül, a mai Szentesi út mentén, a Cigány-ér széles, mocsaras partjához közel állott. Nem messze volt a kocsmától az Akasztó-domb (1. ott) a Cigány-ér partján a bitófával. Idős emberek szerint a betyárok éppen ezért ezt a kocsmát rendszeresen elkerülték. Különben jó menetelő, forgalmas hely volt. Régi, erős épülete még ma is megvan, és gyógyszertár van benne. (Tóbiás Imre, Varga Imre közlése). 2049. * Wartako stagnum. Nana Comes 1266. évi adománylevele említi. A fel217
