Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
2030. Vidám utca. Susán K-i végén É—D irányban húzódó rendezetlen utca. A Görbe utcából indul ki és a Kis-tó medrébe vezet. Ny felől 3 utca vezet bele: Tölgyfa, Almási és Nyár utca. Neve az ottani idős emberek szerint a nép humorából született: ugyanis ez a terület a Kis-tó 80,0 m-es partjáról 78,0 m alá lejt, és az egész környék a hajdani Kis-tó medrében még mostanában is pangó bűzös viztől, mocsaras területtől fertőzött, s mint mondják: „nem öröm, vidámság itt lakni”. Másrészt az utca végén, a régi tó partján hajdan híres kocsma volt, ahol főleg hajósok és halászok „vidámkodtak”. A kocsma épülete a századfordulóban még állt. (Herczegh István, Kerekes Gábor) [13]. 2031. Vidra útca. A mai VI. kerület utcája, mely nevét a múlt századokban azon a területen a Kistó-ér mentén tanyázott sok vidrától (Lutra lutra L.) kapta. A Búvár utca folytatása, és a Vásártérre vezet. A VI. kerület utcája, azelőtt a IV. tizedbe tartozott [5/23, 13]. 2032. * Vigadj(unk) utca. A mai Verbőci utcát nevezték így a múlt században, mely a Szentesi utcát kötötte össze a Zsoldos utcánal. Nevét onnan vette, hogy a Szentesi utca azon részén jó menetelő, híres kocsma volt. (L. Verbőci utca alatt) [13]. 2033. Vigadó. 1902-ben épült a Népkertben a főfasor mellett. Gerendavázas, téglafalú épület nagy táncteremmel, széles, nagy kioszkkal, konyha, raktár stb. mellékhelyiségekkel. Építési költsége 25 000 K volt [59/344], A tervet, a kivitelezési munkákat Szathmári János vállalkozó készítette [20/471]. A nagyteremben kiállításokat is rendeztek. A Vigadó helyén az 1890-es években egy nagy fabódé állt, mely igen szellős is volt, s esős időben be is ázott. Tavasztól őszig itt tartották a táncmulatságokat, és ebben játszott Vásárhelyen az első színtársulat (Halmi János). 2034. * Villa utca. Susán rendezetlen, görbe, kétágú utcája volt a múlt században. A mai Érsek utca lett a hosszabb része, a rövidebb ágát meg Ág utcának nevezik. Susáni öregek szerint ezt a találó nevet onnan kapta, hogy a Bálint utcából a Susáni Nagy utca (ma Klauzál utca) felé két ágra oszlik, mint egy villa. (Herczegh István, Halmi József, Kamocsay Gábor) [13]. 2035. Villanygyár ~ Villanytelep. így nevezték az 1900-as évek elején a Szegedi út és a szegedi vasútvonal keresztezésénél épült áramfejlesztő telepet, melyet a „Részvény- társaság villamos és közlekedési vállalatok részére” tröszt a várossal kötött szerződés alapján állított fel 1899-ben, és az év december 28-án du. 4 órakor gyulladtak ki az első villanylámpák, s utána továbbépült, bővült a telep. 1910-ben 38 alkalmazottal dolgozott [59/436], Az 1920-as években a vezetékek hossza 144 km volt, s a telep 3100 HP-vel dolgozott. A közvilágítást kb. 1000 lámpa és 118 ívlámpa biztosította, s 1927-ben ezért a város 30 000P-t fizetett. Magánosoknál ekkor 38 000 kapcsolás volt, a fogyasztók száma pedig 5300 volt, s az ipari áram 1300 HP-t igényelt [20/98], 2036. Virág útca. Belváros rendezetlen kis utcája, mely a katolikus templom és az „urasági ház” között az Andrássy utcából a Petőfi utcába vezet. A IV. kerületbe tartozik, azelőtt a III. tized utcáját képezte [13]. 2037. Virradat sor. A VIII. kerület, Újváros DK-i legszélsőbb utcája. Ott lakó idős emberek szerint azért adták ezt a nevet annak idején a házsornak, mert „ez kapja leghamarabb a napot, itt virrad legelőször” (Kerekes Gábor, Fejes Sándor) [13]. 2038. Visszhang útca. Újváros rendezett, hosszú utcája. A hajdani Kistó medrétől DK irányban a körtöltésig vezet, s onnan a Káposztáskert-oldalba. Régen az V. tized, ma a VIII. kerület utcája [13]. 2039. Vívó útca. Tarjánban a Szöllő utcát köti össze a Malom utcával. Rendezetlen, szűk, kis utca. A múlt században az első tized utcája volt, ma a II. kerületbe tartozik [13]. 2040. Vó'gy. Völgyeknek nevezik a vásárhelyiek a régi nagy ereknek, ősfolyóknak 216
