Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
s még nem bolygatott sírokat, bennük ékszereket találtak. (L. még Rárós alatt is) [14, 38/11. 408]. A Veres-halom magassága 88 m A, A [7], 2019. Véréshalmi-diillö. A Rárósi és Pusztaszéli út között terül el. ÉNy felől a Csicsatéri-, DK felől pedig a Szőrhát-dülő határolja. Lélekszáma: 439. Ebből ref.: 301, ev. :3, rk.: 133 [9], 2020. * Veres-Kutas. Középkorban elpusztult község. L. Peres-Kútas alatt. 2021. Vérés-kútas-diillő. A határ K-i részén a Szőrhalmi- és Sóshalmi-dülő közt terül el. Területén emelkedik a nagy kiterjedésű Pósa-halom a Kakasszék-ér medrének mentén. (L. ott). Ennek közelében települt a hajdani Peres-Kútas község. (L. ott). A dűlő belső harmada táján épült a Belső- Szőrháti vagy Vereskútasi iskola. (L. ott) [9], 2022. Vérés-kútasi iskola. Vereskútas- és Szőrhát-dülők közti út mentén épült egy tantermes és egy tanítós állami elemi iskola. (L. Belső-Szörháti iskola) [8. 43/309]. 2023. Veréb-ház. L. Belső- és Külső-Verébház. 2024. * Veréb utca. Tarjánban a múlt században a Kétmalom (ma Malom) utcát kötötte össze a Királyszék utcával. Idős tarjáni emberek szerint nevét onnan kapta, hogy a Kétmalom utcában — a Veréb utca kiindulásánál — volt a nagy szárazmalom, melynek környékén tömegesen éltek a verebek, (id. Dezső József, Rákos István) A mai neve Bem utca [13]. 2025. * Vermes-ér. A Batidai-síkból a Gorzsai-laposba vezetett. Jelentéktelen ér lehetett. Ma annyira le vannak szántva a földek, hogy medrét nem tudtam biztosan megállapítani. Repülőgépről végzett megfigyelések szerint, főleg belvizes időszakban a kisebb-nagyobb vízállások egy érvonulatot sejtetnek. Ez valószínűleg a Szöllő- vagy Batidai-ér medrének lehetett egy ága a Gorzsai-Vermes-halom közelében [6/44], 2026. Vermes-halom (I.). (Gorzsai). Gorzsán a Lőrinc-ér E-i, a Gorzsa-ér Ny-i partján a Szöllő- és Batidai-ér között, az utóbbihoz közelebb emelkedett. Nagy kiterjedésű s környezetéhez képest tekintélyes halom. Valószínűleg a széles Lőrinc-ér medréből szélkifúvás és kisodrás következtében keletkezett A, O 86 m tszf. A J. cs. térképen is a XIX. 29. lapon gondosan ki van rajzolva, de neve nincs feltüntetve. Az ármentesítő társulat térképén 82,5 m magas kettős halom. A környéke 79,0— 79,5 m □ [7], 2027. Vermes-halom (II.). (Derekegyházi-) A Kórógy-ér partján a derekegyházi határban a Kövecs-ér közelében emelkedő hidroeolikus képződmény. Dűneszerű, hosszan elnyúló hátság, amely az intenzív földművelés következtében a környezetéből ma már nem emelkedik ki annyira, mint a múlt században, amikor a belvízszabályozás előtt még nagyobb árvizek idején is szárazon maradt (id. Lázár Lajos gazd. főtanácsos közlése) [7], 2028. Vermes-hát. A gorzsai, nagy kiterjedésű Vermes-halomnak, főleg a Lőrinc- érbő\, annak medréből kifújt, valamivel alacsonyabb, hosszan elnyúló „farka” volt. Főleg homok és homokos agyag lerakódásából áll. Az utóbbi évtizedekben már erősen leszántották, s nem olyan feltűnő, mint volt régen. A Tisza szabályozása előtt a Vermes-halommal együtt kiváló szántó és legelő volt, s közepes áradások alkalmával is vízmentes terület maradt, ezért a környékből ide hajtották a jószágokat. (Nagy Szabó Pál és Pócsy Jenő földbirtokosok helyszíni közlése) [7], 2029. Vidács utca. Csúcs városrészben a Szí. István és Szent László utcákkal párhuzamosan húzódik a Dél utcától a Kocka utcáig. Rendezetlen utca, mely még követi a hajdani Csúcs-tó medervonulatát, s úgy települt, ahogy töltögették és lakhatóvá tették ezt a területet. 78,0—78,5 m az utca szintmagassága. Az V. kerület utcája. Régen Lakhat szélső utcája volt, és a III. tizedbe tartozott, s akkor Eke utca volt a neve [13], 215
