Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
2008. Vásárhely-Kutas. Vasúti állomás a csabai vonal mentén a Nagyállomástól 18 km-re. Mikor az alföld—fiumei vasútvonal megnyílt, itt csak egy megállóhely („bakterház”) volt, „Sámson”, a híres Sámsoni v. Kútasi csárda mellett. (L. Sámson II.). 2009. Vásárhely-kútasi iskola. A vasúti állomással szemben épült állami elemi iskola 1 tanteremmel és 1 tanítóval [8, 43/309], 2010. * Vásárhelyi-fok ~ Határ-fok. Régen a vásárhelyi és kopáncsi földek közt képezte a határt. A Borsósi-gátőrháztól É-ra, kb. 500 m-re van a végső része. Régen jelentős ér volt, s mint „csónakcsapás” (1. ott) nagyobb víz idején csónakközlekedésre szolgált, s medrét régen iszaptól, nádtól rendszeresen takarították is. Később, az 1840- es években medrét két helyen is áttöltötték, hogy Vásárhelyről még nagyobb vízállás idején is könnyebben megközelíthetők legyenek a kopáncsi földek. (Pócsy Jenő helyszíni közlése). Ma már medrének vonulata alig vehető ki. Tavaszi hóolvadáskor vagy belvizek esetén repülőgépről medrének főleg a torkolati része látható jobban [6/35]. 2011. * Vásárhely utca. Musztafa szegedi kádi 1570. évi összeírása említi. A mai Szentesi utca elejét nevezték így annak idején [13]. 2012. * Vásári-csapszék. Az 1790-es években a Vásárálláson (1. ott) időszaki s csak vásárok alkalmával nyitott kocsma volt. (Jó Ferenc, Kamocsay Gábor közlése). 2013. Vásártér. L. Vásárállás és Szabadság tér. 2014. Vásártéri-kettős-kutak. Az állatvásár (1. ott) területén a ló- és marhakarámok korlátvonalában, a K-i és Ny-i részen két nagy, kb. 2 m átmérőjű mély ásott kút van. Azért nevezik „kettős” kútnak, mert szemben egymással két kútágas van leásva, és két vályú van mellette, egyik a lovak, másik a szarvasmarhák itatására szolgál. (Jó Ferenc, Herczegh István, Kis Lajos). 2015. Verbőci utca. A belváros utcája, mely a Szentesi utcát köti össze a Zsoldos utcával. Ma az I. kerületbe tartozik, azelőtt a II. tizedbe, a múlt században Vigadj- (unk) utcának nevezték (1. ott). Az utca nevét a szabadságszerető vásárhelyi nép nem a nagy jogtudósról, Werbőczy Istvánról (1458—1541) nevezte el, hanem Verbőci József (1828—1878), volt újtemplomi ref. kántorról, 1848-as honvédtisztről. A ref. egyház azonban erkölcstelen magaviseleté miatt állásából elbocsátotta. Akkor a Vigadj(unk) utcában ügyvédi irodát nyitott, mely kitűnően ment, jól tudott bánni az egyszerű néppel. Az emberek, ha kérdezték egymástól, „hová mégy”, azt mondták: „abba az uccába, amelyikbe Verbőci lakik”, s így lett a Vigadj utcából Verbőci utca. (Dr. Pinkóczy Gusztáv ny. ref. lelkész írásbeli közlése) [13]. 2016. * Veresegyháza. Középkorban elpusztult község, mely Földvár és Kaszaper közt terült el a Tatár-sánc (1. ott) tövében. A község korán elpusztult, mert Mátyás király 1463-ban mint Kasza-Pereg tartozékát adományozta. Templomának alapját 1894-ben tárták fel. Az 1870-es években alapfalai még 70—80 cm-re álltak ki a földből [38/11. 474]. (L. még Valaszkai-föld alatt is). A falmaradványokat a környékbeliek és föld tulajdonosai építkezésre használták fel [14], 2017. Véres-halom (I.). (Csicsatéri-) A Vereshalmi-dülőt a Csicsatéri-dűlőtől elválasztó út D-i végén még mindig jól kiemelkedő halom, 87 m. a tszf. magassága A, A. Valószínűleg mesterségesen felhányt domb, mert ásatások alkalmával emberi csontok, ékszerek kerültek elő [7., 38/1. 145], 2018. Véres-halom (II.) (Rárósi-). A határ ÉK-i részén a Vereshalmi-, Csicsatéri- és Rárósi-dülok végén egy hosszan elnyúló, földhátszerű képződmény emelkedik, ennek legmagasabb pontja a Rárósi-Veres-halom. Tetején állt az elpusztult Rárós (Kéktó-Rárós) község temploma. Alapfalait 1894-ben tárták fel, és az ásatások folyamán sok épülettörmeléket, edény- és márványtöredékeket, szétszórt emberi csontokat 214
