Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

szintén nemre és betegségre való tekintet nélkül helyezték el a betegeket. Külön or­vosa nem volt, s csak egy gondnoka és egy ápolónője volt a kórháznak, aki egyúttal a takarítást is vállalta, illetve végezte. Ekkor már 4 szobája volt a kórháznak. Az elme­betegek a többiektől elkülönítve ugyan, de még mindig nemre való tekintet nélkül voltak elhelyezve [31/15], 1878-ban tervbe vették az új kórház építését, de nem való­sult meg. 1880-ban a Serház (1. ott) K-i részén 6 helyiségbe vitték ki a Wlasics utcából a kórházat, de még itt sem tudták az ápoltakat betegség és nem szerint teljesen el­különíteni [31/16]. 1883-ban a belügyminisztérium a kórház végleges elhelyezését és bővítését engedélyezte a Serházban, s az átalakítást azonnal meg is kezdték, s 1884. év őszére be is fejezték. Külön mellette egy járványkórházat is berendeztek. 1886-ban rendszeresítették az első kórházi orvosi állást, melyre dr. Imre József (1851—1933) szemészorvost nevezték ki, a későbbi kolozsvári egyetem szemészprofesszorát. Ő azonnal szemészeti osztályt létesített külön, és ettől kezdve a kórház forgalma ro­hamosan növekedett. Már abban az évben 325 beteget ápoltak. Dr. Imre József 1888- ban lemondott a kórházi orvosi állásról, és csak a szemészeti osztály vezetését tar­totta meg, amelyet azután a folyton növekvő szembeteg-létszám, valamint a kórház­nak a forgalomtól való kiesése miatt a városban egy bérelt házban helyezett el 1891- ben. 1898-ban megépült az új, modern „Erzsébet szemkórház” 40 ággyal 30 000 Ft városi kölcsönnel. A beteglétszám ettől kezdve még jobban növekedett. Pár év múltán a szemkórház saját költségén külön trachoma épületet emeltetett, s ezzel az ágylét­szám 53-ra emelkedett. A felvett betegek létszáma 1898-tól 1908-ig 473-ról 830-ra emelkedett, a kolozsvári klinika akkori forgalmának háromszorosára [31/11], Dr. Imre József lemondása után Dr. Bakay Lajost (1845—1905) nevezték ki kórházi orvosnak. Bakay doktor nagy tudású, széles látókörű orvos volt, aki amint meglátta a kórház siralmas állapotát, azonnal megindította a mozgalmat egy modern, Vásárhelyhez méltó kórház építésére, és állandóan szorgalmazta mind a városnál, mind a belügyminisztériumban. Addig is a Serházban a kórházat bővítette, műtőt rendezett be, s korszerű felszerelésekkel látta el a kórházat. Éppen az új kórház ügyé­nek szorgalmazása közben, 1905-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Helyébe Dr. Genersich Antalt nevezték ki kórházi orvosnak, aki Bakay nyomdokán szintén azonnal sürgette az új kórház építését. 1907-ben már elkészült a terve, s 1909-ben fel is épült. Még az év októberében a serházi épületből át is költöztek. Az új kórház a már meglevő „Szemkórház” telkével összefüggő s a volt „tiszt­ház” (1. ott), későbbi járásbíróság épülete helyén és telkén épült fel a lecsapolt, ki­szárított Hód-tó magas partján, részben a körtöltés alatti mélyebb területen, Hübner Jenő budapesti műépítész tervei és Reich Ede városi főmérnök részlettervei alapján és felügyeletével. A meglevő szemkórház egy nagy épülete és egy kis pavilonja mellett még hat új pavilont építettek, mégpedig: 1. egyemeletes főpavilont 100 ággyal, műtő­vel, laboratóriummal, röntgen és irodahelyiségekkel a sebészeti és belgyógyászati betegek részére, 2. 20 ágyas tbc. 3. 20 ágyas elme, 4. 8 ágyas pavilont fertőző betegek részére. 5. egyemeletes gazdasági épületet, benne konyha, mosoda, raktárak és gond­noki lakás. 6. ravatalozós hullaházat boncoló helyiségekkel. Az összes ágy látszáma 202, pótágyakkal 225. Speciális osztályai voltak: 1. Bel- (tbc, elme, fertőző), 2. Sebé­szet, 3. Szemészet, 4. Venereás (1918), 5. Gyermekosztály (1928). A nagy betegforgalom miatt a kórházat bővíteni kellett a szülészeti és nőgyó­gyászati betegek ellátása érdekében új építkezésekkel is. A betegélelmezés zökkenő- mentes biztosítása érdekében házi kezelésben gazdasági telepet, sertéshizlaldát és te­henészetet állítottak be. A kórház igazgatósága pedig a terjeszkedéshez terület növe­lése érdekében a szomszédos épületeket, telkeket mind összevásárolta, úgyhogy a kórház mostani területét a Kapitány, Zrínyi, Hunyadi utcák, valamint a körtöltés 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom