Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
a kis közt megszüntették, s területét a parókia kertjéhez csatolták. Régen a III. tizedbe tartozott, azután a IV. kerület utcája lett. Házszámozása: 1,2., a két papiakhoz a bejárat. Az utca nevét az O-templomtól kapta [13]. 1850. Templom-védfal. Az Ó-templom körül 1741-ben az akkori földesúr, gr. Károlyi Sándor felhívására a ref. egyház az ellenséges, kóbor csapatok elleni védekezésre és a lakosság védelmére törésekkel ellátott védfalat készíttetett téglából. Miután akkor Vásárhelyen megfelelő mesteremberek nem voltak, Gyuláról szerződtették azokat. A védfal hossza 104 öl volt, magassága 5 öl, vastagsága 2,5 láb volt 43 tám- oszloppal megerősítve. (A fal magasságának adata téves, legfeljebb 2 öl lehetett). A szükséges költség 1030rénes forint 31 krajcár volt, melyet a hívek adományaiból (marha, juh, körmöci arany, gabona st.) gyűjtöttek össze [41/11], A régi templomvédfalat Tornyai János festőművész még diák korában lefestette, és a kép a ref. főgimnázium régiségtárában van elhelyezve [3/1. közművelődés 4], A védfal képe eredeti mivoltában látható még a [38/V. 640. oldalon]. Eredetileg a véd- falon, annak Ny-i oldalán, a templom főbejáratával szemben volt egyetlen, erős gerendából készült, megvasalt, masszív kétszárnyú kapu, fölötte félkörös kiképzésű, díszes kiemelkedés. DNy-i sarkán egybe volt építve a magtárépülettel, a Ny-i frontján 17 db befelé szélesedő boltíves lőrés volt, a többi falrészen 100-nál is több. Később még két kiskaput vágtak a falba, egyet a D-i oldalán a Templom utcára, s ez az új papiak építése és telekrendezés folytán a papiak kertjébe vezetett, a másikat pedig az É-i oldalon a Nagy utca felé a régi temetőkertbe, a cimeteriumba. Ezek a kiskapuk is hasonlók voltak a nagykapuhoz, csak egyszerűbb kivitelűek. A templombazár építése alkalmával az É-i kiskaput is lebontották, helyette egyszerű, vasrácsos, nagyobb nyílású kaput építettek a Csengettyű utcára. (Halmi János, Jó Ferenc). Az alászige- teleflen, gondozatlan védfalnak a városháza felé néző Ny-i részét, valamint az É-i védfalnak a városháza felé néző Ny-i részét, valamint az É-i falnak fele részét az 1880-as években a ref. egyház lebontatta, s helyébe a templombazárt (1. ott) építtette fel. 1851. Térítő-halom. Sarkaly-Szentkirály és Katra-szél között, a Katra-ér mentén 82,5 m-es emelkedés □. A Katra-ér medréből szélkifúvás útján keletkezett. Régen sokkal magasabb volt, de a földművelés következtében nagyon leszántották már (id. Lázár Lajos) [7], 1852. Test-halom. A Szentesiútféli-díílőben a Tege-halomtól D-re van egy dűlőút, melynek 84 m-es A magaslata lenne azonos a régi okmányokban és térképeken említett, jelzett Test-halommal. A nép azért nevezi így, mert benne állítólag tömegsír van. Környékbeli idős emberek mondták, hogy szántás közben, de főleg mikor a földet útépítésre hordták, sok embercsontot találtak benne. (Hódi Pál, Samu János, Vetró Péter) [7], 1853. Tetű-vár ~ Tetű-halom. A Nagy-sziget DK-i részén, Kishomokkal csaknem párhuzamosan húzódó, dűneszerű homokkiemelkedést nevezték így régen. A Tisza szabályozása előtt, mikor nagy víz volt, ez a rész hosszúkás szigetként emelkedett ki az áradatból. Idős és környékbeli emberektől nyert értesülésem szerint régen a Szigetbe hajtott állatok közül a megbetegedetteket és letetvesedetteket ide különítették el a pásztorok (Halmi János, Bagi Béla, Jó Ferenc). Ma szőlővel, gyümölcsfákkal van beültetve, kis épületekkel, villákkal beépítve (Bagi Bélának is van itt a földje és villája) [7], 1854. * Tetűvári-semlyék. A Kishomok és Tetű-vár párhuzamos homokdűnéi között hajdan a Hód-tó és Gyúló-ér összeérő vizei áradások után visszamaradtak, s szélesen elterülő, nedves rétek keletkeztek. Ezek akkor kiváló kaszálók, legelőhelyek voltak. A mélyebb részeken káka, sás és nád termett. Ezeket a részeket nevezték 191
