Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1779. Szöllő-halmi-csatorna. A Szöllö-halom (I.) és a Tarjánvég közötti Hódtó- fenék vizeit szedi össze, és vezeti a Papere-hódtói-csatornába Tarjánvégnél [12]. 1780. Szöllő-halmi-lapos. A Szöllö-halom É-i oldala meredeken lejt a hajdani Hód-tó medrébe. A halom lábánál egy kocsiút vezet a szentesi sínen át kb. K—Ny-i irányban a villanytelepig. Az út melletti mély részt nevezik Szöllőhalmi-laposmk. Itt a magasodó halom oldalán van Halmi József szőlőtelepe, az út másik oldalán a gazdasági udvar és a halastó, valamint K. Szabó Imre tanyája és gyümölcsöse. Ezt a területet vízteleníti a Szöllőhalmi-csatorna. 1781. * Szöllő-hegy. Szentkirály, hajdan nevezetes, de elpusztult község területén az 1700-as évek elején szőlőt termeltek a vásárhelyiek. Az 1702. évi összeírás „szőlőhegy” néven említi mint a vásárhelyiek tulajdonát [38/1. 12]. A J. cs. kori katonai érképen gondosan ki van rajzolva a szőlősterület. Lásd Sarkaly—szentkirályi-régi- szöllők címen is. 1782. Szöllő utca. Tarjánban a Lázár utca végénél egy vakközzel kezdődik, majd ÉNy felé a Kígyó utcáig tart, ahol egy rendezetlen, térszerű kiszélesedésben végződik. Rendezetlen utca, mely jellegzetes, vízközeli, sűrű település emlékét őrzi vakközeivel. Régen az I. tized, ma a II. kerület utcája [13]. 1783. * Szöllők. A múlt századokban a vásárhelyi határban a következő területeken voltak főleg említésre méltó szőlőtelepítések: 1. Aranyág, 2. Kenyere, 3. Kiskornak, 4. Máma—Mámazug, 5. Papere, 6. Sarkaly, 7. Szentkirály. A gr. Károlyi uradalom szőlősterülete a vásárhelyi határban az 1789-i összeírás szerint 1873 hold (1100 öles) volt [26/11. 27]. Lásd fenti címek alatt részletesen. 1784. * Szöllős. Középkorban elpusztult község. Mezőszöllősnck is nevezték. A határ K-i részén terült el. Határai: Ny felől Orosháza, É-on Földvár, K-en Kaszaper, D felől Sámson és Komlós. Volt határa közelében emelkedett a Nagy-tatár sánc. Komlós és Szöllős határán emelkedett a Nádas(i)- és Zöldlaponyag-halom (L. ott). A község 1596-ban elpusztult, s határát a vásárhelyiek kezdték birtokba venni. A XII. században már temploma volt a mai Ilona-major melletti, kör alakú sánc belsejében, melynek két nyílása lehetett. Az É-i kapu mellett 1895-ben ásták ki a templom téglalap alakú, kb. 15X8 m-es alapját. Ekkor sok tégla, márványdarab, kevés érintetlen sír, sok szétszórt embercsont, néhány ékszer, III. és IV. Béla király korabeli pénz stb. került elő. A korai Árpád-korból is találtak emlékeket [2/, 184,189,194,14.38/11.434]. 1785. Szöllős-düllő. A határ legkeletibb dűlője, messze túl nyúlik Orosházán, ÉK felé Földvárra], DNy felé Szöllőssd határos. Lakossága: 369. Ebből ref.: 135, ev.: 101, r. k.: 130 [9], 1786. Szőnyi utca. A mai IV. kerületben, a régi Oldalkosár városrész Ny-i határutcája, mely a mai Kossuth térről az O-templom előtt az O- és Űj-gimnázium mellett vezet le a „Tó„-ban levő Népkert be. Régen az I. tizedbe tartozott, s csak egyetlen házszámozása van, a 2. szám. Nevét Szőnyi Benjamin (1717—1794) híres református lelkész-költőről kapta, aki az Ó-templomnak volt a papja, s a templom É-i fala tövében van eltemetve [13, 41]. 1787. Szőr-halom. L. Monor-halom. 1787a. Szőr-hát. Csicsa-tértől D-re fekvő emelkedettebb, partos terület, melynek az átlagos terepmagassága 87 m körül van. Régen is jó minőségű szántóterület volt. Mélyebb részeinek, volt lefolyástalan területeinek fölös vizeit a Szőrháti-csatorna vezeti le [7], 1788. Szőr-hát-düllő. A határ ÉK-i részén a Rárósi út és Pusztaszéli út között terül el. A Vöröshalmi- és Vöröskútasi-dülőkk&l szomszédos. Legnagyobb része a Szőrhát partos részein fekszik. A Szőrháti iskolától ÉK felé eső részét Külső-Szőrhátnak, 182
