Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
Jag arról kapta, hogy az ott elterült mocsarak, erek — főleg nyáron — nagy bűzt árasztottak a bennük levő növényzet s vízi állatok rothadása következtében (kén- hidrogén-képződés). Nagyobb áradások alkalmával a közlekedés is nagyon nehézkes volt itt, de a kétes hírű kocsmák és találkahelyek miatt is megillette ez az elnevezés (Halmi József, Herczegh István, Jó Ferenc) L. Sodorna. 1766. Szorító-csatorna. Az árvédelmi töltések mentesített oldala felőli lábánál, rendszerint a töltéssel párhuzamosan húzódó csatorna, mely az átszivárgó vizeket gyűjti össze, s vezeti a szivattyútelepekhez. L. még Övcsatorna. 1767. Szög útca. Turjánban a Damjanich utcától Ny-ra a Kígyó utcát az Imre utcával köti össze. Rendezetlen, szűk utca, melynek folytatása a Kígyó utcán túl egy hosszabb vakköz. Régen az I. tized, ma a II. kerület utcája [13], 1768. Szőke-halom (I.). Pusztán a Szőkehalmi-dülőben emelkedik, mint Vásárhely és Orosháza határát jelző halom. Mély fekvésű, gyakran mocsaras területből még ma is jól kiemelkedő halom A 91 m, O 91 m [7], 1769. Szőke-halom (II.). A Vásárhely—békéscsabai vasútvonal mentén a hasonló nevű vasúti megállóhely mellett elterülő 88 m-es magaslatot is Szőke-halomnak, nevezik. Régen jóval magasabb volt, de a vasút építése alkalmával nagy részét a töltésbe hordták [3]. 1770. Szőkehalom. Vasúti megállóhely a csabai vonal mentén a Nagy állomástól 21 km-re, a Szőke-halom (II.) mellett. 1771. Szőke-halmi düllő. A Pusztán a Pósahalmi- és Kanászhalmi-dülők között terül el. K felé Orosházával, Ny felé pedig a Kápolna-dűlővel határos. A dűlőt ferdén vágja át az Orosházi út és a vasútvonal. A vasút mentén épült a Szőkehalmi iskola, a dűlő területén pedig emelkedik a Szőke-halom (I.). Lakosok száma: 183, ebből ref.: 98, ev.: 11, rk.: 73 [9], 1772. Szőke-halmi iskola. A Szökehalmi-dűlőben a Kútasi út és az orosházi vasútvonal közrefogta területen épült állami elemi iskola egy tanteremmel és egy tanítóval [8], 1773. Szőke-halmi-lapos. A Szőkehalmi-dűlő mélyebb fekvésű részeit nevezik így. Régen vízjárta, mocsaras terület volt, a belvíz szabályozása óta szántó. 1774. Szöllő-ér. A Hód-tó DK-i részét kötötte össze a Csalányos ÉK-i végével. A hódtavi torkolata a Dékány- v. Vágott-halomnál, a csalányosi torkolata pedig a Vermes-halom K-i oldalánál volt. A Zöld-halom mellett felvette a Fekete-eret. A mai fenék magassága 78,5—79,0 m. Medre víztelenítve van [6/42], 1775. Szöllőéri-csatorna. A hajdani Szöllö-ér medrében ásott-csatorna, mely a Gorzsai- és Batidai-síkxrak, valamint a velük szomszédos mély területeknek fölös vizét vezeti le a volt Csalányos-ér medrében, és beletorkollik a Batidai-csatornába [12], 1776. Szöllőéri-halom. A Dékány- v. Vágott-halmot (1. ott) nevezik így is, miután a Szöllő-ér hódtavi torkolatánál emelkedik, s tulajdonképpen azok medréből hidro- eolikus úton keletkezett [7], 1777. Szöllő-halom (I.). A Hód-tó D-i partján emelkedő hátság, mely főleg a szegedi és szentesi vasútvonal között terül el. Legmagasabb pontja a szentesi vasútvonal kanyarulatától Ny felé van s 88 m A. Innen a terep meredeken lejt le a Hód-tó medrébe, amelynek szintje 77,0 m körül van. (Halmi József szőlőtelepe). Őskori, gazdag lelőhelyeket találtak és tártak fel a legkülönbözőbb korokból [2/110, 111, 120, 137, 175, 182, 38/L 195, 216, 419—442]. A Szöllő-halmot Kishomoknak is nevezik. 1778. Szöllő-halom (II.). A Szöllő-ér partján a Vágott-halommal szemben elterülő alacsonyabb halom, mely főleg a Hód-tó medréből hidroeolikus úton épült fel. Az ármentesítő társulat térkép szerint 82,0 m □ [7], 181
