Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
lehet megállapítani hol volt. Valószínűleg forgalmas jó kocsma lehetett, mert utcátis neveztek el róla [38/11. 452 III 272], 1600. * Sércsapszék utca. Új utca városrészben említik, de nem tudjuk, melyik mai utcát nevezték így hajdan [13, 38/11 452, III. 272], 1601. * Serény utca. Susánban levő Sas utcának volt a régi neve, amikor még a belvárosban levő Hódi Pál utcát nevezték Sas utcának. (L. ott) [13]. 1602. Sérház. Az első serfőzőt gr. Károlyi Sándor 1726-ban állította fel. Paró József serfőzőt Csongrádról Vásárhelyre telepítette át üstjeivel, felszereléseivel együtt. A serfőző-házat Paró építtette, de pár év múlva tönkrement. 1804-ben özv. gr. Károlyi Józsefné a szentesi és csongrádi serházak után Vásárhelyen építtetett az akkori időkben egy nagyobb, modern serházat a régi serházak mellett, a város K-i szélén Láger mellett az akkor még „élő” vizű Kistó-ér partján. A főépület kb. 90 öl hosszú és 7,5 öl széles volt. Kívülről klasszicista stílusban épült, vastag falú, bolthajtásos, masszív épület. Külső frontján magas, földszintes, az udvar felől egyemeletes. Teljes hosszában és szélességében alá van pincézve, a padlás pedig erősen van kiképezve magtár és raktár céljára. Ebben az épületben volt elhelyezve a serfőzőmester lakása, a ser- és pálinkafőző legények szobája, a csíráztató-, élesztős- és két életes kamra és az őrlőmalom. A kamrák fala fehér márvánnyal volt kirakva, a csíráztatókád pedig vörösmárványból volt kifaragva, és 60 köböl árpa fért bele. A serfőző helyiségben két darab vörösréz serfőzőkazán volt beépítve. Az egyik 60, a másik 40 akós (kb. 30, illetve 20 hl-esek), mellettük két tölgyfából készült kád volt (300, illetve 230 akósok). A kifőzött sör csöveken folyt a hűtőbe a pincébe. A hűtéshez szükséges vizet egy nagykerekes vízemelő gép szolgáltatta a Kistó-ér medréből, két nagyméretű, téglából falazott járható alagúton keresztül a nagy vízgyűjtő kútból. A hűtőből rézcsöveken folyt az árpalé az élesztős kamrákba. A malmot ökrökkel járatták és „ta- postatták”. A malom kerekei szokatlanul nagyok voltak. A malom szerkezete hajtotta a vízemelőgépet is, mely a kutakból a padlásra nyomta fel a vizet az ott elhelyezett 345, illetve 334 akós (173, illetve 167 hl-es) kádakba, melyekből azután csöveken lehetett a vizet odavezetni, ahol arra szükség volt. A pince 20 helyiségre volt osztva, és éltéglával burkolva. Innen a Kistó-ér medrére két bolthajtásos, kb. 170 cm magas és 1 m széles, élre rakott téglával burkolt, vályúszerű alagút vezetett ki, melyen a vizet vezették be az érből. Az udvar felőli emelet legnagyobb része magtárként szolgált és szárítónak, ahol a csíráztatott árpát kezelték. Az épületnek hatalmas udvara volt, mely a Kistó-ér jobb partjáig ért, és erős téglafallal volt körülkerítve. Itt voltak a lakás céljára szolgáló házak, pintérműhely és a pintérlakás, istállók, marha- és sertéshízla- lók, baromfiólak, raktárhelyiségek, tüzelőtartó-színek és a nagyméretű, mély és bővizű ásott kutak járgányokkal felszerelve. A serházban kiváló minőségű sört főztek, amelyet Pestre és vidékre szállítottak. Évi termelése 1800—1900 hordó volt. (Halmi József, Herczegh István) [38/IV. 370], 1603. * Sérház-halom. Régen a Serház mellett két kis halom emelkedett, melyeket az 1800-as évek elején az új serház építése alkalmából a Kistó-ér partjának rendezésére, az udvar feltöltésére elhordták. A hagyomány szerint akkor sok emberi csontot, edényeket, cseréptörmeléket találtak. (Halmi József, Herczegh István apjuktól, nagy- szüleiktől hallották) [7], 1604. * Sérház kert. Midőn az uradalom a Serházat üzembe helyezte, az 1810-es évek előtt, a mai Serház tér város felé eső részén a Serház utca (ma Báni utca) végében egy nagyobb területet elkeríttetett, s ezt fásíttatta. Itt építtetett egy egyszerűbb kocsmaépületet téglából, s itt mérette vasárnaponkint és ünnepnapokon a sört. Külön területet készítettek, amit simára döngöltek, s ez volt a „tánchely”. 1605. * Sérházkerti mulató. A Serházkert forgalma mindjobban fellendült, s 1831164
