Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
ben az uradalom itt egy téglából készült „mulatót” építtetett, hogy esős időben is, ősszel is, sőt még télen is mérhessék a sört. Az épületben volt a „söntés” és egy nagy terem, ahol rossz időben táncolhattak. Mellette egy fedett kerti tánchely is volt, ha esett az eső, ott is táncolhattak. (Halmi József, Herczegh István) [38/IV. 343]. 1606. Sérház-ódal. A serház körül a régi Kistó-ér átlag 78,0 m-es medréből 81,5—82,0 m-ig □ emelkedő részben lankás, részben meredekebb részt nevezik így. Kiváló talaján gyümölcsösök, faiskolák, konyhakertészetek vannak. A terület K felé a Sóház-oldalban folytatódik. 1607. Sérház tér. Nevét a régi uradalmi serfőző-épülettől kapta. A tér a Serház előtt a Kútasi útig terjedt. Régen uradalmi terület volt. Egy részén, az épület bejárata előtt, a mai Dáni utca végénél kert volt s benne a „mulató” [13]. 1608. Sérház utca. Lágerban a serház felépítése után (1804) a Lágeri Nagy utcái, a mai Dáni utcát nevezték el így [13]. 1609. Sérházi-kérészt. A Serház, ma Dáni utca végén, annak tengelyében a hajdani Serházkert Ny-i szélén a XVII. században állították fel a lógeri katolikusok az uradalom segítségével. Egyszerű, öntöttvasból készült kisebb feszület, régi kerítéssel körülvéve, elhanyagolt környezetben (Halmi József, Herczegh István). Megérdemelné, hogy rendbehozzák mind az erősen rozsdásodó feszületet, mind a kerítését és környezetét. 1610. Sérházi-Szikáncs. Nevét onnan kapta, hogy a nagy szikáncsi területnek ezt a részét a serház használta. Nagyjában háromszög alakú terület, melyet É felől Katraszél- és Táncoshalom-dűlő, K felől a Táncoshalom-dűlő, Ny felől a Gorzsai-sík határol. D-en pedig az Ürmös-halom [83,5 m □] emelkedik. A terület átlagos magassága 79,0—79,5 m □ . 1611. Serkédi-hajlat. A vásárhelyi határ legnyugatabbra kinyúló területe. A Tisza atkai nagy kanyarulata által közrefogott, hajdan vizes terület, a Dongó-rét folytatása Ny felé. Régen sok nagy tó volt a területén, melyek kiváló halászóhelyek voltak (Atka, Horgonya v. Mély horgonya), ezek azután lassan feliszapolódtak. A Tisza szabályozása alkalmával 1863-ban kezdték meg a 88. számú atkai kanyarátvágást (L. ott), s ezzel a Sarkadi-hajlatot a Dongó-réttől elvágták, s szigetté lett. Az átvágás melletti Ny-i töltés a régi hullámtéri résszel együtt a Tisza árterétől függetlenné lett, és ármentessé tették a Serkédi-hajlatot, illetve az Atka-szigetet, mely most már kiváló szántó, mezőgazdasági terület lett, öntözési lehetőségekkel. (Lénárt Sándor atkaszigeti gazda, N. Kardos Imre, Pányi György közlése). 1612. * Serkocsma. Uradalmi kocsma volt a város belterületén az 1790-es években [38/IV. 343]. Ma már nem lehet megállapítani a pontos helyét. Idős emberek szerint a Vásártér környékén, Susánban vagy Lágerben lehetett, de nem azonos a Serházkerti mulatóval (Halmi József, Herczegh István). 1613. Séta tér. A Zrínyi utca tölcsérszerűen kiszélesedett részét a Kossuth tértől az Oroszlán (Nyizsnyay) utcáig nevezték így (nem hivatalosan). A Fekete Sas előtti része kioszk asztalokkal, a többi része parkírozva van, padokkal az utak mentén. Régen ez volt a „Korzó”. Nótában is meg van örökítve: „Vásárhelyi Séta téren Béla cigány muzsikál...” [13]. 1614. Sík. Síkoknak nevezték azokat a nagy kiterjedésű, lapályos területeket, melyeket áradások alkalmával először öntött el a víz. Száraz időben kiváló kaszálók, legelők, a partos részeken szántó is, nagyobb víz idején pedig jó halászóhelyek voltak. Nevezetesebb síkok Batidai-, Bíboros- v. Biberés-, Keskeny-, Kis-, Kopáncsi-, Kővázái-, Lelei-, Lúdas-, Nagy-, Petres-ja, Szikáncsi-, Tisza (I.), Tisza (II.). Részletesen lásd külön-külön. 165
