Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
részt még ma is — főleg a III. dűlőben — ki lehet venni, lassan azonban az intenzív földművelés következtében elsimul. (Pócsy Jenő helyszíni közlése). 1589. * Schéner köz. A múlt században a Fő utcát, a mai Andrássy utcát kötötte össze a Kardos-, ma Deák Ferenc utcával. A Szentesi utcával párhuzamosan haladó rendezetlen szűk sikátor, melyet Schéner György (1791. I. 8—1849. XII. 26) híres vásárhelyi mérnökről neveztek el, aki házát a szóban levő köz és a Csonka (ma Mária Valéria) utca sarkán saját tervei szerint építtette. Nagy műveltségű, gazdag ember volt, aki német, francia, angol és latin nyelven írt és beszélt. Felmérte Csongrád megye területét, s ez a munkája nyomtatásban is megjelent. Shakespeare műveiből is fordított magyarra. A város közművelődésének fejlesztésében tevékenyen részt vett. Kár volt, hogy erről a kiváló, vásárhelyi emberről elnevezett utca nevét, egy jelentéktelen, általános névre változtatták át. Megérdemelné, hogy visszaváltoztassák a mai Szegfű utca nevét (L. ott). 1590. Sebek-halom. Mindszenti határban a Lúdas-ér D-i partján, Almos-halomtól ÉK felé emelkedik. Régen főleg a vásárhelyiek bérelték a környékét. (Pányi György). 1591. * Sebes-fok (I.). A Kutya-fenék vizét kötötte össze a Körtvélyesi-kanyar felső részével. Az 1789-i összeírás szerint partján nagy fűzfaerdő volt. K-i partján az Álom-hát emelkedett (1. ott). Áradások alkalmával a Tiszából, apadáskor pedig a Tiszába igen sebesen, sokszor messze hallhatóan, zúgva folyt a vize. (Pányi György, N. Kardos Imre közlése) [6/41], 1592. * Sebes-fok (II.). A Barci-tavat kötötte össze a Tiszával. Áradások idején hajdan vize a keskeny, de mély medrében sebesen folyt. Lovakat is úsztattak benne (Pányi György). 1593. * Sebes-fok (III.). Hajdan a Dóka-tavat kötötte össze a Sár-tóval. Ma már medrét nem is lehet felismerni, be van szántva. (Maczelka Gábor). 1594. * Sebesfok-part. A Sebes-fok II. partja szélén az áradások-apadások alkalmával régen sok iszap rakodott le, mely szélesen terült el. A hirtelen áradások idején az örvénylő víz gyakran szaggatta a magas partot. A Tisza szabályozása után a fok elvesztette jelentőségét, medre beiszapolódott, a magas partja pedig évről évre mind jobban elmosódott. Maradványait, nyomait 1926-ban Pányi György idős révész a helyszínen mutatta meg. 1595. Sebes-torok. A Sebes-fok (I.) tiszai torkolata hajdan tölcsérszerűen szélesedett ki, s áradások-apadások alkalmával a sebesen folyó víz állandóan szélesítette a torkolatot, de erősen iszapolta is a hajdani mély medrét, 1927-ben már csaknem teljesen fel volt töltődve, s csak helyenként a kisebb-nagyobb horpadások, főleg a volt kanyarok helyén jelezték a hajdan bővizű ér medrét. (Pányi György helyszíni közlése, N. Kardos Imre). 1596. * Sebesfoki-erdő. A Sebes-fok (I.) partján hajdan nagy nyár-, főleg fűzfaerdő volt. A Tisza szabályozása alkalmával a múlt században irtották ki a messze kimagasló erdőt. (Maczelka Gábor, N. Kardos Imre). 1597. Semlyék. Mélyebb fekvésű, rendesen lefolyástalan terület, melyen a vadvíz, fakadó víz és a csapadék összegyűlik. Szárazabb, „víz nem járta” időben jó kaszáló, legelő területek, mélyebb részei pedig jó „nádló” helyek voltak. Ilyen semlyékek voltak: Csomorkányi-, Disznóér-, Gorzsai-, Karancsi-, Lúdvári-, Margita-, Solti-, Tetüvári-, Torda-, Tűfarki- semlyék. L. külön-külön. 1598. Söprü-halom. Az újvárosi határban, annak ÉK-i határhalma volt. Jelentéktelen halom, valószínűleg mesterséges őr-vagy temetkezési hely volt [3], A J. cs. térkép XX. 26. lapján mint „Scpri” halom van jelezve. Ma már nagyon le van szántva [7], Az ott lakók, főleg reformátusok, általában „Söprű” halomnak ejtik. 1599. * Sércsapszék. Az Új utca városrészben említik régi írások, de ma már nem 163
