Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1539. Rostély utca. Susán rendezetlen utcája, mely a Klauzál utcái köti össze a Görbe utcával. A VII. kerület utcája, azelőtt a IV. tizedbe tartozott [13]. 1540. Rosszjárás. A vásárhelyi Puszta legszikesebb részét nevezik így az ott lakók, ahol nagyon „keservesen” terem a föld, ahol a szik öli meg az életet. (Gregus Máté volt pusztai, most kútasi nagygazda közlése). 1541. Rózsa utca. A régi Oldalkosár városrész szélső kis utcája volt, mely a „Tó”- ba vezetett le. Ma az Andrássy utcát köti össze a Tóalj utcával. Ez a rövid kis utca az Andrássy utca 81,0 m-es szintjéről meredeken lejt le a „Kőfal” lejáróján keresztül a Tóalj utca 77,5 m-es szintjére, alig 10 m-es távolságon 3,5 m-t lejt. Nagyon szép városképet mutat az utca, szép a lelátás a tó medrére. Ma a IV. kerületbe, azelőtt a III. tizedbe tartozott [13]. 1542. Rövid utca. Susánnak valóban rövid kis utcája. A Klauzál utcát a Görbe utcával köti össze. A Simonyi utcától K-re. A VI. kerületbe tartozik [13]. 1543. * Ruzsás-halom. Gorzsán lehetett jelentéktelen halom. Szeremlei említi közelebbi meghatározás nélkül. [38/1. 141]. Más adatokat eddig nem tudtam szerezni, ellenben Pócsy Jenő közölte, hogy környékbeli öregek emlegették a Ráz sás-csapást, Rú- zsás-járást (Gorzsa, Batida és Répás-hát összetalálkozásánál/. A Le lei út törésénél, a csárda közelében volt egy nagyobb nádas, bozótos terület régen. Állítólag Rózsa Sándornak és társainak volt ez a búvóhelye. Lehet, hogy ennek közelében lehetett régen va- lamilyen partos, halmosrész, mikor még a víz járta ezt a területet is. [7]. 1544. Sajda-halom. L. Sajti-halom. 1545. Sajti-halom. Répás-hát halomsorozatának középső 86 m-es k, O tagja. Az ármentesítő társulat szintvonalas térképe szerint csak 83,5 m s a 77,5—78,0 m-es síkságból meredeken emelkedő hosszúkás alapterületű képződmény □. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján Sajda-halom néven van feltüntetve, mint elég nagy kiterjedésű, jól kirajzolt, tehát elég meredek kiemelkedés. Repülőgépről nézve nagyon szépen kivehető, főleg hóolvadások idején a Batidai-sík mélyebb fenekéből hosszan és szelíden emelkedő Répás-hát s annak kimagaslóbb pontjai: Répás-, Sajti-, Nádas-halom, s a sorozat Ny-i folytatásában a Batidai-kettős-halom. Valamennyi hidroeolikus képződmény, a Batidai-sík medréből szélkifúvás és a víz kisodrása útján keletkeztek [7]. 1546. Sajti-hát. A Sajti-halom partosabb környékét nevezték így a belvízszabályozás előtt. Az 1700-as években mint kiváló kaszáló volt nyilvántartva [38/1. 246]. Tulajdonképpen a Répás-hát része, de annál valamivel magasabb [7]. 1547. * Samu Pétör malma utcája. Régi írások Tabánban említik a múlt századokban, eddig nem tudtam megállapítani, hogy hol lehetett [13]. 1548. Sarkaly. A Hód-tó ÉNy—DK irányú részének K-i, magas partszegélye a Káposztás-oldaltól a Katra-ér torkolatáig. K felől a szentkirályi földek határolják. A sarkalyi földhát átlag 79,0—81,0 m magas platója meredeken szakad le a Hód-tó mai átlag 77,0—77,5 m-es medrébe. Hajdan az erős hullámverés szaggatta le a partot. Az 1942. évi nagy belvízkor a K felől jövő víztömeg, mint több méteres zuhatag, a városba behallatszó zúgással esett le a magas partszélekről. (Bodnár Bertalan kéziratos gyűjtése). Neve valószínűleg onnan származik, hogy a hajdani Hód község magaslatának DNy-i sarka alatt kezdődött. A régi okmányok, írások is úgy említik, hogy „Sarkalj”. A múlt századokban az egész terület összefüggő szőlős- és gyümölcsöskert volt. (L. Sarkaly—szentkirályi-régi-szöllők). 1549. Sarkaly-düllő. Újvárostól D felé a Káposztáskert, valamint Katra-szél és Nagy-sziget között terül el, mint a volt Hód-tó medréből meredeken kiemelkedő plató. Ny felől a Sarkalyi, illetőleg a Lelei út határolja. Lakossága: 37. Csak reformátusok lakják [9], 159
