Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
1550. * Sarkaly-ér. Sarkalytól K felé a Makói Miig terjedő, régen szőlősterületnek mély részein összegyűlő vizeket vezette le a Hód-tóba, s annak idején jó halászóhely volt. Ez az ér választotta el hajdan a nyomási földeket a sarkalyi szőlőktől. Mai fenékmagassága 78,0—79,0 m. Régen összefüggött a nyomási földek vizeivel is. Ma medre csatornázva van, és művelés alatt áll [6/41], 1551. Sarkaly-ér-düllő. A Rác út és Makói út között terül el. DK felé Férgeddel- határos. Lakossága: 127, ebből ref.: 77, ev.: 3, r. k.: 46 [9], 1552. * Sarkaly—szentkirályi-régi-szöllők. A J. cs. kori első katonai térkép 1784- ben készült XIX. 28. lapján Sarkaly és Szentkirály területének legnagyobb részén egybefüggő, nagy kiterjedésű, ÉNy—DK irányú szőlőtelepítés van gondosan kirajzolva, melyet É felől a Sarkaly-ér medre választ el a Káposztáskert aljátó\ és a Káposztás temetőtől. A K-i szélén egy út vezet a szőlőtelepítés közepe tájáig, s onnan DK felé elkanyarodva a Ürmös-halomig vezet. 1553. Sarkalyi-csatorna. Sarkaly mélyebb területeiről szedi össze a belvizeket, s viszi a Katra-csatornába [12]. 1554. Sarkalyi-halom. A sarkalyi földhát legmagasabb része. A katonai térkép szerint A, O 82 m, de neve nincs feltüntetve. Az ármentesítő társulat térképén sincs a neve feltüntetve, csak 82,5 m-es szint jelzi a helyét. A Hód-tó 77,0 m-es szintjéből fokszerűen meredeken emelkedik rövid úton 5—6 m-rel. Ma már sokat veszített a magasságából és meredekségéből is az állandó földművelés következtében [7]. 1555. Sarkalyi-tűtés. A határ K-i, magasabb fekvésű területéről a régi erek medrében (Kaira-, Sarkaly-ér stb. (a Hód-tó több méterrel mélyebb, már művelt területére lezúduló belvizek „elfogására” a múlt századokban épített töltés, mely még ma is belvízvédelem céljából használatban van. 1556. Sarkalyi út. Az újvárosi Sarkalyi utca folytatását képező Lelei út Sarkaly- Szentkirályig terjedő kezdeti részét nevezik így, főleg a környéki gazdák [11[. 1557. Sarkalyi útca. Újváros rövid kis utcája, mely a Makói utcától a körtöltésig tart, folytatása a Sarkaly felé vezető Lelei út. Régen az V. tizedbe tartozott, ma a VIII. kerület utcája [13], 1558. Sarkantyú útca. Külső-Tabán rendezett utcája, mely a Dohány utcát a Török «teával köti össze. A régi kiszárított Hattyas-tó medrében települt az É-i részén. A századforduló előtt a II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület rendezett utcája [13], 1559. * Sarlotta utca. A mai Sarolta utcát jelezte így a múlt századbeli kataszteri térkép [13]. 1560. Sarolta útca. Belső-Tarján egyenes utcája, mely a Kalász utcát köti össze a Kígyó utcával. Régen az I. tized utcája volt, ma a II. kerületbe tartozik [13], 1561. * Sarostou-piscina. I. Géza fejedelem 1075. évi adománylevele említi. Valószínűleg — miután a Tisza partján sorolja fel — a mi Sártónknak felel meg. Solti Dávid 1408-i adománylevelében Sarthow néven szerepel [38/1. 115—116], 1562. * Sas-ér. A Laponyagot és Sár-tót kötötte össze a Tiszával. Első említés 1408-ból van róla Solti Dávid adománylevelében, mint halászóhely [38/1. 74]. Hajda széles, mély és bővizű medre ma már nagyon fel van töltődve [6/41]. 1563. * Sas utca I.A múlt századokban a mai Hódi Pál utcát (1. ott) nevezték így a mellette volt ’’Sas” vendéglőről. [13]. 1564. Sas útca II. A VI. kerületben a Klauzál utcát köti össze a Görbe utaával. Neve emlékeztet arra, hogy a Kis-tó, Kistó-ér partjait szegélyező fákon régen sok ragadozó madár, köztük a sas is fészkelt. Az utca előző neve Serény utca volt. [13]. 1565. Sámson (I.). Középkori község, melyről először, mint a hód-vásárhelyi uradalom tartozékáról tesznek említést. Később mint község szerepelt Békés megyében. Botos András, majd Hunyadi János birtoka, majd mint Vásárhely pusztáját 160
