Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
szét lebontották, s oda téglából emeletes, cseréptetős nagy iskolát építtetett a ref. egyház (L. O-gimnázium). 1829-ben bővítették az iskola telkét a Mihalovics-házzal, s itt volt a tanítók lakása is 1896-ig. Az új gimnázium építése alkalmával a tanítói lakásokat lebontották, s ezek helyére épült az új gimnázium [8]. 1375. Ó-templomi gabonaraktár. A múlt században a református lelkészek, tanítók, rektorok fizetését a tűzifa és nád járandóságon kívül terményben (búza, árpa) állapította meg az egyház. A hívektől beszolgáltatott termények összegyűjtésére, tárolására az Ó-templom védfallal körülvett udvarának, kertjének DNy-i sarkában egy nagyobb méretű, erős falú gabonaraktárat építtetett az egyház a lőréses templomvédfallal együtt (L. ott). Az épület Ny-i homlokzata a védfal kapukiképzéséhez hasonló kivitelben készült. Az épület ma is megvan, eléggé elhanyagolt állapotban, s megérdemelné a rendbehozatalát, és — miként a védfalat is — műemlékké kellene nyilváníttatni, hiszen úgyis olyan kevés régi épülete maradt Vásárhelynek. 1376. Ökörcsorda kútja. Az Aranyad-ér ÉNy-i partszélén, de már a szöllősi határban volt az 1774. évi uradalmi nagytérkép szerint, de közelben lakó vásárhelyiek is ott itatták az állataikat. Ezt a kútat még az 1920-as években is használták a környékbeliek [10], 1377. * Ökör-tó ~ Ökrös-tó. A Serkedi-hajlat DK-i részén terült el mint nagy mocsaras rész. E felé a Tőringgú és a Nagy-Sár-tóval, D felé pedig a Köves-énei volt összefüggésben. Ma medre a vasúti töltés és a védgát között, Sártó vasúti megállóhely fölött látható. Medre ármentesítve van, de az év legnagyobb részében vizenyős, nedves. Fenékmagassága 77,0—78,0 m. Területét ma is Ökör-tónak nevezik [6/26], Az 1408,-i adománylevél már említi Wkres néven [38/1. 110]. 1378. * Ökrös-tó. L. Ökör-tó. 1379. Ökröstói-csatorna. A hajdani Ökrös v. Ökör-tó lecsapolt, kiszárított, de mély fekvésű területéről — 77,0—78,0 m □ — az összegyűlt talaj- és csapadék-, áradáskor meg a fakadó vizeket szállítja a Kopáncs-kistiszai-főcsatornába, párhuzamosan a vásárhely—szegedi vasúti töltéssel [12]. 1380. * Ördög-árok. A Nagy-Vártó (L. ott) elsekélyesedett medrének legmélyebb része árokszerű csónakcsapás volt, melyet hajdan a nádtól, sástól, súlyomtól rendszeresen takarítottak, sőt az iszapot is kotorták, hogy a vártói jó halászóhelyről az atkai Tisza-kanyarba könnyen be tudjanak menni. Öreg halászok szerint nevét azért kapta, mert régen, főleg kis víz idején mocsaras medre akadályozta a halászok munkáját, s ugyancsak emlegették az ördögöt. (Lénárt Sándor, Maczelka Gábor, Pányi György). 1381. Ördög-hát. A Kerek-Súlymos-hát (1. ott) ÉNy-i oldalán kiemelkedő hátság, mely régen sokkal magasabb volt. Ma már nagyon le van szántva. Elidroeolikus képződmény. (Benes Gyula ig. főmérnök helyszíni közlése). A 77,0 m-es szintből 79,5 m- ig emelkedik □ [7], 1382. * Ördöngősegyháza. 1456-ban említi V. László adománylevele, mellyel Hunyadi Jánosnak újraadományozza. Helyét ma Ördöngös-puszta és -halom jelzi. Hajdan temploma az Ördöngösi-major és Zöld-halom közt levő s régen sokkal magasabb Ördöngős-halmon lehetett, melyet 1896-ban elhordták [38/11. 399, 14], 1383. Ördöngős-halom. Kéktó-Rárós É részén az Ördöngös-pusztán emelkedő partosabb magaslat, melyet hajdan a szél fújt ki a Kék-tó medréből. Régen sokkal magasabb és meredek volt, de már nagyon leszántották, azonkívül nagy részét el is hordták. Sok követ, téglát, emberi csontokat találtak akkor a halom belsejében. Sajnos rendszeres ásatásokat nem végeztek, így gondolni lehet, hogy a halmon az elpusztult Ördöngősegyháza temploma állhatott [7, 38/11. 399]. 1384. Ördöngös-puszta. A régi nagy kiterjedésű Kéktó-puszta É részét nevezték így. Ennek csaknem a közepén emelkedett a régen sokkal magasabb Ördöngős-halom. 142
